Növények/N/Nagybojtorján

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | N
A lap mérete: 4276 bájt

Növények

Nagybojtorján

Nagybojtorján
Virágzata
gyökerek
Nagybojtorján
(Arctium lappa, Syn: -)
Drog Bardanae radix,
Más neve(i): közönséges bojtorján, lapu, bogáncs, ragadvány, útszéli lapu, keserűlapu, buzogáncs, ragadáncs és nagybojtorján.


A nagy bojtorján az őszirózsafélék családjába, a katángformák alcsaládjába, a bojtorján nemzetségbe tartozó növényfaj. Tévesen nevezik bogáncsnak, a bogáncs (Carduus) nemzetség fajainak minden része szúrós.
Európa, Ázsia mérsékelt égövi területein őshonos, de az egész világon elterjedt. Útszéleken, folyópartokon, nitrogénben gazdag, megbolygatott talajokon nő, időnként kiterjedt telepeket is alkotva, de zöldségként is termesztik. A sötét, árnyékos helyeket nem viseli el.
Kétnyári növény. Tipikusan 60–150 cm magasra nő. Karószerű gyökere 30–60 cm hosszú, 2-3 ujj vastag, függőlegesen, alig elágazva hatol a talajba; húsos, belül fehér, kívül szürkésbarna, rosszízű, szagtalan. Az első éves egyed gyökere még tömör, húsos; a virágot hozó (másodéves) egyedek gyökere szivacsosodik, később üreges, pudvás szerkezetűvé válik. Erősen elágazó, pelyhes, szúrós szárán a barázdált tőlevelek igen nagyra nőnek, az első évben tőrózsát alkotnak. A szárlevelek szórt állásúak, nyelesek, szíves formájúak; felfelé haladva kisebbedők és rövidülő nyelűek; fonákuk szürkén gyapjas. Július-szeptember környékén nyíló, 3-4,5 cm hosszú, bíbor vagy rózsaszínű, kizárólag csöves, ötcimpájú virágai hosszú kocsányon ülnek, ernyős fürtben álló fészkeket alkotnak. :A horgos végű, hátragörbülő fészekpikkelyek a virágokkal megegyező hosszúak vagy hosszabbak, gömbszerűvé nagyobbítva a virágzatot. A pikkelyek egymással is összetapadva könnyen beleakadnak a juhok, kutyák szőrébe vagy a ruhába. Termése sárga szőrbóbitás, bordázott kaszattermés.


Tartalmaz:→ A gyökér inulint, nyálkaanyagokat, nyomokban illóolajakat, szeszkviterpén-lakton keserűanyagot, poliineket, kávésavszármazékokat, triterpéneket tartalmaz.
Gyógyhatása(i): A népi gyógyászat vértisztító orvosságnak használta, vizelethajtó és izzasztószerként teakeverékek alkotórészeként. - Serkenti az epe elválasztását, reuma és bőrbetegségek kezelésére is felhasználják. - Olajos vagy szeszes kivonatait bedörzsölőszerként, fürdőolajként használják reumatikus fájdalmak ellen, illetve hajhullás, korpásodás kezelésére is alkalmazzák. - A homeopátiában alkalmazzák reuma, méhelőesés és nedves bőrkiütések ellen.


Felhasználjuk:Friss hajtása zöldségként használható, elkészíthető főzeléknek, ám csak kevés helyen használják fel erre; Japánban gobō, Olaszországban és Portugáliában bardana néven ismerik.
A középkorban élt Hildegard Von Bingen természettudós, botanikus apátnő a rosszindulatú daganatokat kezelte a bojtorjángyökér segítségével. Drogként szárított gyökerét használják fel (Bardanae radix) (gyűjthető fajok ezen kívül az Kis bortorján Lappa Tourn minus és az Pókhálós bojtorján Lappa Tourn tomentosum).
Ellenjavallat: -

Hasonló fajok[szerkesztés]

Nem tartozik a nemzetségbe, de igen hasonlít a bojtorjánra a Közönséges aszat ~ Lándzsás aszat, (Cirsium vulgare).

Galéria[szerkesztés]


Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Nagybojtorján


A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybojtorján témájú médiaállományokat.