Növények/Növények gyógyhatása/M/Magas aranyvessző

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 3905 bájt

Növények

Magas aranyvessző

Magas aranyvessző


Magas aranyvessző
(Solidago gigantea, Syn: -)
(Drog(ok):Solidago herba, -)
Más neve(i): késői, illetve kései aranyvessző, észak mimózája, jágerkender, magyarmimóza, nyárimimóza, semfűsemfa, vadmimóza.


A magas aranyvessző az őszirózsafélék családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó aranyvessző növénynemzetség egyik faja, virágos, évelő gyógynövény.

A legtöbb aranyvesszőhöz hasonlóan ez is Észak-Amerikában honos; onnan hozták át Európába dísznövénynek kertekbe, parkokba. Azóta számos termőhelyen, így Magyarországon is kivadult: a Dunántúlon közönséges gyom, de Somogy, Zala és Vas megyében különösen gyakori. A magas aranyvessző az Egyesült Államokban általánosan elterjedt, elsősorban ártereken fordul elő. Észak-Amerika keleti partvidékén problémákat okozó gyomosító faj. Európában is főként az ártéri területeken található meg, de mára a szárazabb gyepeken is tömeges és természetvédelmi problémákat okoz.
50–220 cm magas, kúszó gyöktörzses évelő. Felálló szára csak a virágzatban elágazó, a fölső része szőrös. Levelei mintegy 10 cm hosszúak, szórtan állnak a száron, lándzsásak, hosszúkásak, a szélük alul ép, a kihegyezett levélcsúcs felé fűrészes. A mintegy 5 mm-es, sárga fészkek sűrűn, az ívesen hátragörbülő, bugás fürtvirágzatok egyik oldalán nyílnak. A fészek szélén növő nyelves virágai alig hosszabbak a csöveseknél, a szirmok összenőttek. A termése kaszat.
A nemzetség egyéb tagjaihoz hasonlóan meglehetősen igénytelen, a gondozatlan kertekben, parkokban is jól megél, de leginkább a nedves–vizenyős termőhelyeken. Kivadulva az ártereken, liget- és láperdők, mocsarak növénye. Enyhén mészkerülő. Június–október között virágzik.


Tartalmaz
- flavonoidok (1-2 százalék), a szaponinok (2-3 százalék). - Ezen túl nyálkaanyagokat, fahéj-savszármazékokat és cserzőanyagokat, rutin-, keserű-anyag-, nikotinsav- és kevés illóolajat is tartalmaznak.


Felhasználjuk:Dísznövényként ültetik kertekbe, parkokba. - Gyógynövényként is felhasználják: drogja jobb minőségű és több hatóanyagot tartalmaz, mint a Magyarországon őshonos közönséges aranyvesszőé. - Virága a drog (Solidaginis herba); virágzatát többnyire júniusban, a virágzás kezdetén gyűjtik, hogy a szárítás során bekövetkező termésérés minél kevésbé következzen be. - 4 kg friss növényi részből lesz 1 kg száraz anyag. - Az aranyvesszőfajok kaszattermését Észak-Amerikában az indiánok fogyasztották.
Gyógyhatása(i): A belőle készült forrázatot külsőleg toroköblítésre, teaként fogyasztva pedig magas vérnyomásra, különféle epe-, vese-, hólyag- és májproblémák ellen, nehéz havivérzés, szamárhurut, reumás és ízületi fájdalmak esetén használják, továbbá izzasztás és vizelethajtás céljából. - A magas aranyvessző drogja jobb minőségű és több hatóanyagot tartalmaz, mint a közönséges aranyvessző.


Magas aranyvessző ellenjavallat: a belélegzett szőrbóbiták nyálkahártya- és fogínygyulladást okozhatnak az arra érzékenyeknél, így csomagolás közben érdemes védeni a szemet, az orrot és a szájat.


Sideways Arrow Icon.svg Lásd még: A növényről Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Magas aranyvessző


A Wikimédia Commons tartalmaz Magas aranyvessző témájú médiaállományokat.