Növények/Növények gyógyhatása/M/Magas aranyvessző
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyógygombák • Gyógynövény lista • Gyógynövény terápiák • Növények gyógyhatása • Gyógyteák • Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • • Fajtalisták • Mit-mihez használunk
Magas aranyvessző
- (Solidago gigantea, Syn: -)
- (Drog(ok):Solidago herba, -)
- Más neve(i): késői, illetve kései aranyvessző, észak mimózája, jágerkender, magyarmimóza, nyárimimóza, semfűsemfa, vadmimóza.
A magas aranyvessző az őszirózsafélék családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó aranyvessző növénynemzetség egyik faja, virágos, évelő gyógynövény.
- A legtöbb aranyvesszőhöz hasonlóan ez is Észak-Amerikában honos; onnan hozták át Európába dísznövénynek kertekbe, parkokba. Azóta számos termőhelyen, így Magyarországon is kivadult: a Dunántúlon közönséges gyom, de Somogy, Zala és Vas megyében különösen gyakori. A magas aranyvessző az Egyesült Államokban általánosan elterjedt, elsősorban ártereken fordul elő. Észak-Amerika keleti partvidékén problémákat okozó gyomosító faj. Európában is főként az ártéri területeken található meg, de mára a szárazabb gyepeken is tömeges és természetvédelmi problémákat okoz.
- 50–220 cm magas, kúszó gyöktörzses évelő. Felálló szára csak a virágzatban elágazó, a fölső része szőrös. Levelei mintegy 10 cm hosszúak, szórtan állnak a száron, lándzsásak, hosszúkásak, a szélük alul ép, a kihegyezett levélcsúcs felé fűrészes. A mintegy 5 mm-es, sárga fészkek sűrűn, az ívesen hátragörbülő, bugás fürtvirágzatok egyik oldalán nyílnak. A fészek szélén növő nyelves virágai alig hosszabbak a csöveseknél, a szirmok összenőttek. A termése kaszat.
- A nemzetség egyéb tagjaihoz hasonlóan meglehetősen igénytelen, a gondozatlan kertekben, parkokban is jól megél, de leginkább a nedves–vizenyős termőhelyeken. Kivadulva az ártereken, liget- és láperdők, mocsarak növénye. Enyhén mészkerülő. Június–október között virágzik.
- Tartalmaz:→ flavonoidok (1-2 százalék), a szaponinok (2-3 százalék). - Ezen túl nyálkaanyagokat, fahéj-savszármazékokat és cserzőanyagokat, rutin-, keserű-anyag-, nikotinsav- és kevés illóolajat is tartalmaznak.
- Felhasználjuk:Dísznövényként ültetik kertekbe, parkokba. - Gyógynövényként is felhasználják: drogja jobb minőségű és több hatóanyagot tartalmaz, mint a Magyarországon őshonos közönséges aranyvesszőé. - Virága a drog (Solidaginis herba); virágzatát többnyire júniusban, a virágzás kezdetén gyűjtik, hogy a szárítás során bekövetkező termésérés minél kevésbé következzen be. - 4 kg friss növényi részből lesz 1 kg száraz anyag. - Az aranyvesszőfajok kaszattermését Észak-Amerikában az indiánok fogyasztották.
- Gyógyhatása(i): A belőle készült forrázatot külsőleg toroköblítésre, teaként fogyasztva pedig magas vérnyomásra, különféle epe-, vese-, hólyag- és májproblémák ellen, nehéz havivérzés, szamárhurut, reumás és ízületi fájdalmak esetén használják, továbbá izzasztás és vizelethajtás céljából. - A magas aranyvessző drogja jobb minőségű és több hatóanyagot tartalmaz, mint a közönséges aranyvessző.
- Ellenjavallat: a belélegzett szőrbóbiták nyálkahártya- és fogínygyulladást okozhatnak az arra érzékenyeknél, így csomagolás közben érdemes védeni a szemet, az orrot és a szájat.
Lásd még: A növényről Mit-mihez
- Magyar Wikipédia: Magas aranyvessző
