Növények/S/Salátaboglárka

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | S
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

[[Kategória:]]

A lap mérete: 2243 bájt

Növények

Salátaboglárka

Ranunculus ficaria-01 (xndr).jpg
Ficaria verna (35174650103).jpg


Salátaboglárka
(Ficaria verna, Syn:Ranunculus ficaria, Ficaria ranunculoides )
(Drog(ok):Chelidonii minoris herba ~ Ranunculi ficariae herba Ficariae (minoris) radix ~ Chelidonii minoris radix )
Más neve(i): nyugati salátaboglárka


A salátaboglárka a boglárkafélék családjában a névadó boglárka nemzetség egyik, évelő (többéves) lágyszárú faja. Országszerte üde erdőkben, gyertyános-tölgyesekben gyakori.

5–15 cm-es szára elheverő. Hosszú nyelű levelei szív vagy vese alakúak, kopaszok, zsírfényűek, csipkések vagy ép szélűek. A szárlevelek hónaljukban gyakran sarjrügyek fejlődnek.
Napsárga, 2–3 cm átmérőjű virágainak három–öt, ritkábban akár hét elliptikus csészelevele van. A sziromlevelek száma 8–12, keskeny elliptikusak, tompák, színük a középsárgától a sötétsárgáig változik (fiatalon élénkebb, később kifakul). A virágban sok porzó- és számos termőlevél fejlődik.
Termése többnyire gömbös, kocsányos, enyhén szőrös aszmag.

Hatóanyag

levélben kevés anemonin, protoanemonint, gyökérben tannint, zovábbá alkaloidokat, kb. 2% triterpén-szaponin (aglikon hederagenin, oleanolsav), cserzőanyagokat, sok C-vitamint tartalmaz.
Gyógyhatása(i): Virágzás előtt szedett fiatal leveleit (amelyek még nem tartalmazzák a bőrt és nyálkahártyát izgató protoanemonint) és virágait is salátának eszik. - A népi gyógyászatban skorbut és krónikus bőrpanaszok ellen alkalmazták. - A megvastagodott gyökerek nedve, vizelethajtó (diureticum), népgyógyászatban aranyérre és szemölcs ellen használható.
A homeopátia aranyér „kezelésére” használja.


Nyíl.gif Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Salátaboglárka


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Salátaboglárka témájú médiaállományokat.