Növények/R/Réti kakukktorma

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | R
A lap mérete: 2194 bájt

Növények

Réti kakukktorma

Réti kakukktorma
Réti kakukktorma


Réti kakukktorma
(Cardamine pratensis, Syn: -)
Drog Cardamine pratensis,
Más neve(i): -


A réti kakukktorma a keresztesvirágúak rendjébe, ezen belül a káposztafélék családjába tartozó vadvirág faj. Csaknem egész Európában honos Skandináviától egészen Portugáliáig és Görögországig. Megtalálható Ázsia mérsékelt övi részein is Oroszországtól Japánig és Kína középső részéig és valamint Észak-Amerika északibb részein, Grönlandtól Új-Angliáig. Az Azori-szigetekre betelepítették.
Magyarországon a Kis- és Nagy-alföldön, és a Dunántúli-dombságon nő.
Üreges szára 15-40 centiméter magas.
Levelei páratlanul szárnyaltak. A tőlevelek csokorszerűen helyezkednek el, a levélkék kerekdedek, a 3-11 összetett szárlevél hosszúkás, a csúcsi levélke jóval nagyobb. A fehér vagy rózsaszín, esetleg halványlila virágok murvalevél nélküliek, fürtben nyílnak, a porzók sárgák, a szirmok 0,5–1 centiméter hosszúak.
Becőtermése körülbelül 4 centiméter hosszú.
Évelő növény. Nedves, üde és hegyi réteken, iszapos mocsárréteken, magassásosok tisztásain, ligetekben, marha tiporta legelőkön nő. A tocsogó, nedves réteken helyenként zsombékol.
Április–májusban; kedvező években június végéig nyílik.
Egyes országokban a szirmok mérete alapján szelektált példányokból kerti változatokat állítottak elő. Leginkább kerti medencék tocsogós szélére ültethető.
Gyógynövényként élénkítő, köptető, vízhajtó hatású. Sok C-vitamint, vasat, jódot, ként tartalmaz.


Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Réti kakukktorma


A Wikimédia Commons tartalmaz Réti kakukktorma témájú médiaállományokat.