Növények/K/Közönséges mandragóra
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Közönséges mandragóra
- (Mandragora officinarum, Syn: -)
- Drog ',
- Más neve(i): közönséges szerencsegyökér, kutyaalma, földi-alma, varázsgyökér, ördögalma
- A közönséges mandragóra a burgonyavirágúak rendjébe és a burgonyafélék családjába tartozó faj.
- Természetes élőhelye a Földközi-tenger partvidékétől Kis-Ázsiáig terjed, de mivel ősidők óta gyógynövényként ismerik, a világ számos részén meghonosították. Örményországban egy különösen nagy méretű válfaja honos
- Lágyszárú növény. Két arasznyi hosszú, 10–15 cm széles, szőrös tőlevelei szétterülnek a talajon. Tél végén a levelek megnyúlnak, és a növény ilyenkor kezd virágozni. Legfeljebb 3 cm-es, igen illatos virágai a hajtáscsúcsokon nyílnak. A zöld csésze öt tagú, a cimpák háromszögletűek. A forrt, mély harang alakú, sárgászöld vagy halványkékes párta a csésze méretének duplája. Az öt, szőrös porzó szabadon áll. A felső állású, kétrekeszű magház a porzókon túlnyúlik, a lédús bogyótermés sárgásfehér, szőrös, sokmagvú. A magok többnyire fél centiméternél valamivel nagyobbak.
- Tartalmaz:→ tropánvázas alkaloidok, L-hioszciamin, L-szkopolamin, mandragorin, szitoszterol, b-metileszkuletin, ramnóz, glükóz, fruktóz, cukróz. Az alkaloidák koncentrációja a gyökérben és a gyümölcsökben a legnagyobb. Ezek a vegyületek fokozzák az érzékelést és antikolinerg hatásúak (Központi és perifériás idegrendszer szinapszisain az acetilkolin nevű neurotranszmittert gátló szer).
- Egyes példányok gyökere emberi alakra hasonlít, és ez már az ősidőkben a termékenység jelképévé tette. Alakja miatt az egyiptomiak afrodiziákumnak tartották, de emellett altatóként is használták. A legrégebbi fennmaradt ételrecept gyűjtemény, az Ébert-papirusz szerint célszerű tejjel, mézzel, földi fűszerekkel és borral elegyíteni.
- Első, módszeres leírásai a görögöktől maradtak fenn: ők gyökerét nyugtató és az emésztést serkentő szernek, levelét őrültséget okozó méregnek tartották. Aphrodité egyik beceneve is 'mandragoritis' volt. Az egyiptomi hagyományt követve a rómaiak is altatószernek, emellett pedig hipnotikumként használták. Idősebb Plinius kígyómarás és életuntság ellen ajánlotta.
- A középkorban rengeteg legendát, illetve babonát költöttek róla: egyebek közt szelleműző és varázserővel ruházták fel. Úgy vélték, a szigorú előírásokat betartva, éjjel kiásott gyökér hatalmat, pénzt, szerelmet hoz birtoklójának, ezért az arannyal azonos árban mérték.
- A középkori orvosok is gyakran alkalmazták altatóként: ehhez a gyökereket borba áztatták vagy elfüstölték. Külsőleg friss sebeket, gyulladt szemeket, keléseket kezeltek vele. A modern gyógyászat kialakulásával a növény feledésbe merült, majd a 20. században a morfiumfüggőséget próbálták vele kezelni.
- Ritkasága miatt gyakran hamisították a fecskefű, a gyíkhagyma vagy földitök gyökerével – ez utóbbi igen erős hashajtó.
- Ellenjavallat: -
Lásd még: Mit-mihez
- Magyar Wikipédia: Közönséges mandragóra
