Ugrás a tartalomhoz

Növények/A/Aranyvesszőfű

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 2247 bájt

Növények

Aranyvesszőfű

Aranyvesszőfű


Aranyvesszőfű
(Solidago virga-aurea, Syn: -)
Más neve(i): aranyosvessző, aranyruta, erősrojt, istápfű.


Az aranyvessző az őszirózsafélék családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó virágos évelő növények nemzetsége.

Tipikusan holarktikus nemzetség: a mintegy nyolcvan faj elsöprő többsége észak-amerikai, de élnek Észak-Afrikában és Kelet-Ázsiában is. Európában csak négy faja honos. Ezek közül a Kárpát-medence síkvidéki területein főként a közönséges aranyvessző (Solidago virga-aurea) terjedt el; Két-három méter magas, karcsú, sűrű levelű, a tövénél bokrosodó kórók.
A (Solidago alpestris), (Solidago carpatica) a havasokban lelhető fel.


Tartalmaz:→ hatóanyagaik a flavonoidok (1-2 százalék), a szaponinok (2-3 százalék) és az illóolajok. Ezen túl nyálkaanyagokat, fahéjsavszármazékokat és cserzőanyagokat, a Solidaginis herba drog szaponin-, cseranyag-, rutin-, keserűanyag-, nikotinsav- és kevés illóolaj-tartalmát említik.
Gyógyhatása(i): A belőle készült forrázatot külsőleg toroköblítésre, teaként fogyasztva pedig magas vérnyomásra, különféle epe-, vese-, hólyag- és májproblémák ellen, nehéz havivérzés, szamárhurut, reumás és ízületi fájdalmak esetén használják, továbbá izzasztás és vizelethajtás céljából. A magas aranyvessző drogja jobb minőségű és több hatóanyagot tartalmaz, mint a közönséges aranyvesszőé.


Felhasználjuk:'
A közönséges aranyvessző ismert gyógynövény, de tömegesen nyíló, élénksárga virágai miatt főleg dísznövénynek termesztik. Fitoterápiai célokra gyűjtik a vadon termő kanadai aranyvessző és magas aranyvessző virágos hajtásait (Solidaginis herba) is.
Ellenjavallat: -


Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Aranyvesszőfű


A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyvesszőfű témájú médiaállományokat.