Növények/E/Erdei csillagfürt
(Lupinus polyphyllus szócikkből átirányítva)
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
.jpg)
Erdei csillagfürt
- (Lupinus polyphyllus, Syn: )
- Más neve(i): -
- Az erdei csillagfürt a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjának Faboideae alcsaládjába, a csillagfürt (Lupinus) nemzetségbe tartozó növényfaj. Észak-Amerikában őshonos (Alaszka déli részétől és Brit Columbiától keleten Albertáig és nyugat-Wyomingig, délre Utah és Kalifornia államokig), Európában kerti dísznövényként ültetik – Angliába 1826-ban, Németországba (Bajorországba) 1890-ben vitték be –, néha elvadul. Több európai országban inváziós fajként tekintik. Az amerikai kontinensen vízfolyások mellett közönséges, a nedves élőhelyeket kedveli; Európában réteken, útszéleken, mészben szegény, bolygatott talajokon fordul elő. Legfeljebb 3000 méter tszf.-ig található meg.
- A binomiális név generikus részének jelentése: „farkas-”, ami ami a levelek farkaslábnyomra emlékeztető alakjára, vagy esetleg arra a téves vélekedésre utal, hogy a csillagfürtök kizsákmányolják a talaj erőforrásait. A specifikus név jelentése: „sok levelű”
- Lágy szárú, évelő, lombhullató növény, a Raunkiær-féle életforma-osztályozás szerint hemikriptofita. Felálló szára 70–150 cm magasra nő meg. Rizómáival képes az ivartalan szaporodásra. Képes megkötni a légköri nitrogént. A hosszú levélnyelű levelek jórészt tőállásúak, 9-17 lándzsás, 3–15 cm hosszú levélkéből tenyeresen összetettek, kopaszak vagy apró szőrök borítják. Hosszú, tömött, felfelé elkeskenyedő fürtvirágzatát, 1-1,5 cm hosszú hímnős, zigomorf virágok alkotják, a vad növényekben jellemzően kéktől liláig terjedő színárnyalatokban. Június-szeptember között virágzik.
- Nektárt nem termel, méhek és más rovarok porozzák be. A virágpor szemcsemérete 30-40 µm körüli. Termése 2,5–4 cm hosszú, fekete, szőrös hüvely, melyben 3–9 mag található. Ezermagtömege 20-21 gramm.
- A vad csillagfürt nyers magvai (és kisebb mértékben más részei) igen mérgezőek, magas alkaloidtartalmuk (keserűanyagok: kinolizidin, lupinin) miatt. Elsősorban a legelő állatok (kecskék, lovak) mérgezése jellemző. Enyhébb mérgezésnél az idegrendszerre a nikotinmérgezéshez hasonlóan hatva idegességet, hányingert, depressziót, mozgászavarokat, súlyosabbnál a végtagok átmeneti bénulását, szívritmuszavart, bradycardiát, vagy akár fulladásos halált is okozhat.
Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek
- Magyar Wikipédia: Erdei csillagfürt
