Ugrás a tartalomhoz

Gyógynövény/Gyógyhatása/F/Fekete békabogyó

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 1357 bájt

Növények gyógyhatása

Fekete békabogyó

LatinGyógynövényGyógynövények listájaGyógynövények hatóanyagaiGyógynövények gyűjtéseGyógynövény‐gyógyszer interakciókGyógynövények Interakciós hatásaiGyógynövények felhasználásaGyógynövények adagolásaNövények gyógyhatásaGyógygombákTerápiákBetegségekGyógyteákIllóolajokZsíros olajokMihez-mitTanácsok


Fekete békabogyó
Fekete békabogyó
(Actaea spicata, Syn: )
Drog Actaeae spicatae radix,
Más neve(i): -


A fekete békabogyó, a boglárkafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, erdőkben élő, mérgező növény. Honos Kaukázusban, Ny-Ázsiában, Indiai-szubkontinensen, Európában.

Évelő, Magyarországon bükk-és gyertyánelegyesekben, mészkerülő és ligeterdőkben fordul elő.
Tartalmaz:→ kékesfekete bogyójában és magjában protoanemoninszerű t-aconitsav található (erősen mérgező!). A gyökérdrog anemoninszerű anemolt tartalmaz.


Felhasználható része(i): gyökér - Actaeae spicatae radix'
Gyógyhatása(i): Az egész növény, de főleg bogyója és magvai mérgezőek. Erős hánytató (emeticum), és hashajtó (purgativum).
Ellenjavallat: Túladagolás veszélye miatt óvatosságot, orvosi felügyeletet igényel.


Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Fekete békabogyó


A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete békabogyó témájú médiaállományokat.