Növények/M/Magas kőris
(Fraxinus excelsior szócikkből átirányítva)
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Magas kőris
- (Fraxinus excelsior, Syn: )
- Más neve(i): barna kőris, habos kőris
A magas kőris – amint ezt neve (excelsior, vagyis kimagasló) is mutatja – az olajfafélék családjának legmagasabbra növő faja.
- Nyugat-palearktikus faj: az északi félteke mérsékelt övi erdeiben él. Európa nagy részén ez az egyetlen fa termetű olajfaféle. Megtalálható mindenfelé a Fekete-tenger körül (beleértve a Kaukázust is), csaknem mindenfelé Európa kontinentális területén, kivéve: annak legészakibb és legkeletibb részeit, valamint az Ibériai-félsziget legnagyobb részét (csak a félsziget északi peremvidékén nő), a Brit-szigetek déli részén (Angliában, Walesben és Írországban, valamint Skócia nyugati partján)
- 20–40 m magas, lombhullató fa. Törzse karcsú, egyenes, lombozata laza, koronája nagy. A fiatal fák koronája gyér, ágaik meredeken felfelé törnek; az idősebb fák koronája boltozatos, szabálytalanul kerekded, a csúcs körül a legszélesebb. Az ágak sugarasan állnak, egyenesek, a törzs alsó részéből már felfelé törnek. A kéreg eleinte sima és szürke, később mélyen, szabálytalanul, de többé-kevésbé függélyesen repedezett, szürkésbarna. Fiatal vesszőin a kéreg világos. A hajtások vastagak, világosszürkék, fényesek, világos paraszemölcsökkel, a rügyek illeszkedési helyén ellaposodnak. A rügyek vastagok, átellenesek, hegyesek, a téli rügyek feketék; a fő rügyek mellett mellékrügyek is találhatók, ha a fiatal levelek elfagynának.
- 7–15 ovális, fogazott szélű, rövid csúcsú levélkéből álló, 20–30 cm hosszú, páratlanul szárnyalt, keresztben átellenes, összetett leveleinek színe kopasz, fonákukon az erek mentén gyapjas, vörösbarna szőrök nőnek. A levelek színe fényes, sötétzöld, fonáka világosabb. A levélgerinc felső oldalán mély barázda megy végig. Csak a csúcson ülő levélkének van nyele. A levélkék válla ék alakú; a legalsóké gyakran lekerekített. A levélkék széle az alap környékén többnyire ép; attól távolodva egyenlőtlenül fűrészessé válik. Az összetett levél nyele 3–6 cm hosszú. Levelei nagyon későn, zölden hullanak le; rendszerint az első fagyokig kitartanak.
- Virágrügyei nagyok, fényesek, csaknem feketék. A virágok egy- vagy kétneműek is lehetnek, sőt, a növény akár kétlaki is lehet. Virágzata összetett fürt; a sziromtalan virágok nagy, vörösbarna virágbugákban tömörülnek az előző évi vesszőkön, a levelek megjelenése előtt. Termése nyelv formájú, lecsüngő csomókban álló, szárnyas lependék.
- Szárazságtűrő, melegkedvelő fa. A sótartalmat és a szennyezett levegőt egyaránt kiválóan tűri; a szikes, illetve szennyezett területek, az utak melléke és a városok fásítására egyaránt kiválóan alkalmas. Fiatalon mérsékelten árnytűrő, később erősen fényigényes, ezért az erdőkben csak elegyfának ültethető; a helytelen erdőgazdálkodás eredményeként kialakult, elegyetlen kőrisesek erősen kiritkulnak, alattuk a talaj elgyomosodik.
- Korán, még a lombfakadás előtt, többnyire március–áprilisban, viszonylag rövid ideig virágzik. Virágait a szél porozza be, ezért sok virágport termel. Termései télen is az ágakon maradnak.
- Tőről jól sarjad, így gyomfaként a vágásokon, kopárokon is elszaporodik: ez a folyamat a kőrisesedés.
- Leginkább sík vidékek nedves, üde, mezofil termőhelyein ligeterdőkben, vagy a hegyek száraz, köves lejtőin: szurdokerdőkben, elegyes lombos erdőkben, vizek partján (a tölgy-kőris-szil ligeterdő (ártéri keményfaliget) egyik névadó fafaja) és köves lejtőkön nő.
- Kedveli a meszes talajt. Erősen tápanyagigényes, ezért méretesebb példányokat csak mély termőrétegű, valamint lejtőhordalék talajokon érdemes ültetni. A köves, sziklás talajon jól megél; középhegységeink egyes szurdokerdőiben, illetve meredek véderdőben fő fafajjá vált.
- Fája értékes: sűrű, kemény és rugalmas. Főleg a bútoripar hasznosítja, emellett a sportszergyártás és számos más feldolgozó iparág kedvelt alapanyaga. Barna gesztjéről sokfelé „barna kőrisnek” nevezik, a csomoros törzsű, szép rajzolatú metszetet adó egyedeket pedig „habos kőrisnek”.
- Gyakran utcai sorfának, díszfának ültetik.
- Virágpora erősen allergén hatású.
Lásd még: Gyógyhatása Mit-mihez
- Magyar Wikipédia: Magas kőris
{{commonskat|Fraxinus excelsior|Magas kőris}