Növények/Sz/Szirti fanyarka
(Amelanchier ovalis szócikkből átirányítva)
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Szirti fanyarka
- (Amelanchier ovalis, Syn: -)
- Drog ',
- Más neve(i): közönséges fanyarka
- A szirti fanyarka a rózsavirágúak rendjébe, ezen belül a rózsafélék családjába tartozó faj.
Nemzetségének a típusfaja.
- Közép- és Dél-Európa, Ázsia legnyugatibb részein és Észak-Afrika hegyvidékein fordul elő, északon Belgiumig és Közép-Németországig, keleten Lengyelországig és Romániáig. Melegkedvelő faj.
- Magyarországon a Gerecsében, a Vértesben, a Bakonyban és a Balaton-vidékén mészkövön, dolomiton madárbirsekkel sziklai törpecserjést alkot; bokorerdőkben is megtaláljuk.
- A szirti fanyarka mintegy 1,5-2 méter magas, terjedő tövű, sűrűn ágas cserje. Ágai vékonyak, mereven felfelé törnek, kérgük világos vagy sötétebb barnásszürke. Levelei tojás alakúak vagy elliptikusak, csúcsuk többnyire tompa, szélük csipkés-fűrészes vagy ép. Csúcsuk szálkás, levélválluk kerek vagy szíves, 2,5-4,5 centiméter hosszúak és mintegy 3 centiméter szélesek, vaskosak. Fiatal korban színük felül sötétzöld, fonákjuk világosabb és eleinte sűrűn molyhos, hamar lekopaszodik. A levélnyél 1,5 centiméter hosszú. Hófehér virágai már lombfakadáskor megjelennek, hármasával-nyolcasával molyhos, felálló fürtben nyílnak. Az 5 csészelevél keskeny hosszúkás-tojásdad, 10-15 milliméter hosszú, csúcsán vörössel befuttatott. A szirmok keskenyek, szélességüknél kétszer-ötször hosszabbak. A virágban mintegy 20 porzó és 5 bibeszál található, melyek egymással nem nőttek össze. Az 5-10 milliméter átmérőjű termés gömb alakú, fekete színű, kékesen hamvas, édes és ehető. A csészelevelek hosszú ideig a termésen maradnak. A magok sarló alakúak.
- A szirti fanyarka napos, sziklás lejtőkön, irtásokon, törmeléken, sziklahasadékokban, napfényes tölgyesekben és erdei fenyvesekben, valamint meleg sziklai cserjésekben fordul elő, többnyire déli helyeken, sovány, mészben gazdag, humuszban szegény szikla- és törmeléktalajokon, mintegy 2000 méter magasságig.
- A virágzási ideje áprilistól június végéig tart.
- Tartalmaz:→ A gyümölcs C- és P-vitaminban, rézben és vasban gazdag. A mag, a levél és a kéreg hidrociánsavat tartalmaz.
- Gyógyhatása(i): '
- Felhasználjuk:'
- Ellenjavallat: -
Lásd még: Mit-mihez
- Magyar Wikipédia: Szirti fanyarka
-
A növény -
Virága -
Termések -
-
Rajzok a növényről -
