Más neve(i): lángvörös kasvirág, piros kasvirág, bíbor kúpvirág
A bíbor kasvirág a fészkesvirágzatúak rendjébe, ezen belül az őszirózsafélék családjába tartozó faj.
Észak-Amerikában őshonos, ott az egyik legnépszerűbb gyógynövény, kiváltképp a indiánjai használták; a hódítók tőlük vették át. A száraz erdőket, füves pusztákat kedveli. A közép-nyugati prérin, például Texasban máig vadon nő. Európában a mérsékelt égöv alatt a 18. század óta termesztik dísz- és gyógynövényként. Gyógyászati célokra a növény föld fölötti részét is gyűjtik, de a legtöbb hatóanyagot a gyöktörzs tartalmazza.
Tartalmaz:→ Poliszacharidokat (arabinogalaktánok), kávésavszármazékokat (cikóriasav), alkamidokat, flavonoidokat, illoóolajokat, poliineket tartalmaz.
- A gyöktörzs: cikóriasav-tartalma 0,3–0,4%; alkilamidok; poliszacharidok herba: arabinogalaktán-tartalmának tulajdonítják az immunrendszert stabilizáló hatását;
illóolajok: humulén, kariofillén, kariofillén-epoxid, radix – 0,2%, a virágzó hajtásban 0,1–0,6%.
Gyógyhatása(i): Kivonatát belsőleg főleg az immunműködés javítására használják. A nyelven bizsergő érzést okozhat, de ez nem veszélyes. Fokozza a szervezet ellenálló képességét a vírusfertőzések és a gyulladások ellen. A friss növényből nyert présnedvet (gyenge hőkezelés után) felső légúti megbetegedések megelőzésére adják. A nehezen gyógyuló sebek, fekélyek, valamint a nyálkahártya gyulladásának kezelésére összeállított kenőcsök egyik összetevője. Külsőleg alkalmazva gyulladásgátló. A homeopátiában lázzal járó fertőző betegségeket gyógyítanak vele.
Felhasználjuk:Hosszas használata alacsony vérnyomást, lázat, hányingert, hányást, nehéz légzést, ritkán gyomor- és bélbántalmakat, májgyulladást és bőrelváltozásokat okozhat. Anafilaxiás reakció is előfordulhat. Kölcsönhatásba léphet a májra káros gyógyszerekkel, egyes rákellenes gyógyszerekkel, szintetikus hormonokkal.
Ellenjavallat: Sugárkezeléssel párhuzamosan általában nem ajánlott, csak ha az orvos is hozzájárul.
Lásd még: Mit-mihez
