Ugrás a tartalomhoz

Növények/U/Útszéli zsázsa

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Növények/K/Koshomlok szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 2360 bájt

Növények

Útszéli zsázsa

Útszéli zsázsa
Útszéli zsázsa
Útszéli zsázsa
Útszéli zsázsa
(Lepidium draba, Syn: -)
Drog ',
Más neve(i): borserejű fű, borsfű, borsika, borsika zsázsa, borsikatorma, borsosfű, erdei vadretek, kásafű, mustárfű, pórmustár, rezsuka, sásafű, szappanfű, szépítőfű, zsázsafű.


A útszéli zsázsa a káposztafélék családjába tartozó, Európában általánosan elterjedt, gyakori gyom-, gyógynövény.


Eurázsiai eredetű növény (feltehetően a Kaukázus, Kis-Ázsia vagy Dél-Oroszország vidékéről származik), egész Európában honos de megtalálható a Közel-Keleten, és Oroszországban is egészen Kínáig. Észak-Amerikába behurcolták, ma szinte az egész Egyesült Államokban és Kanadában (az északi hideg területek kivételével) előfordul.
Gyakori de szórványos előfordulású gyomnövény, parlagon hagyott területeken, szántóföldek, utak szélén, vetésekben, az egész országban.
Levelei hosszúkásak, tojás alakúak, fogasok, az alsók nyélbe keskenyedők, a felsők szárölelők. Virágzata sűrűn bogernyős, szirmai fehérek, áprilisban már bontja szirmait, termése szív alakú, duzzadt, nincs hártyás szegélye, bibeszála hosszú. A kocsány a termés érésekor, rendesen vízszintesen eláll.


Tartalmaz:→ '
Gyógyhatása(i): A népi nevei a nyersen fogyasztott növény erős, csípős ízére utalnak. Friss füvet bedörzsölve, erős, átható szaga és csípős fanyar íze van. Az összetört, borban főzött magvakat fulladás, asztmatikus betegségek esetén ajánlják.


Felhasználjuk:Külsőleg: Az összezúzott friss füvet és a magvakat, mézzel péppé gyúrják s lépdaganatnál a léptájra kötik.
Ellenjavallat: -


Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Útszéli zsázsa


A Wikimédia Commons tartalmaz Útszéli zsázsa témájú médiaállományokat.