Növények/B/Bánáti bazsarózsa
(Paeonia officinalis subsp. 'banatica' szócikkből átirányítva)
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Bánáti bazsarózsa
- (Paeonia officinalis subsp. 'banatica', Syn: Paeonia banatica)
- Más neve(i): bánsági bazsarózsa, mecseki bazsarózsa
- Védett növény! - Eszmei értéke:250 000,- Ft. (2016)
- A bánáti bazsarózsa növényritkaság. Legfontosabb élőhelyét a w:Baranya megyei Zengő gerincén találhatjuk meg, s minden bizonnyal ennek köszönhetően mecseki bazsarózsa[1] névvel is illetik. Tavaszi virágzásakor a kelet-mecseki w:Hosszúhetényből bazsarózsanéző túrákat szoktak szervezni a lankákra.[2]
- Eredetileg önálló fajként írta le w:Anton Rochel botanikus Paeonia banatica tudományos névvel. Később, w:Soó Rezső munkássága révén, a w:piros bazsarózsa (Paeonia officinalis) alfajaként tekintettek rá Paeonia officinalis subsp. banatica néven, s ez a felfogás a közelmúltig így maradt, illetve egyes helyeken továbbra is így tekintenek rá, másutt azonban ismét úgy gondolják, hogy önálló faj.
Jellemzése
[szerkesztés]- Gyökerei nyúlánkak - koloncosak. Szára nem fásodó, felálló, el nem ágazó, egyvirágú, 40–60 cm magasságú. Sötétzöld levelei szórt állásúak, háromszorosan hármasan tagoltak, a levélkék hosszúkásak vagy tojásdadok, ép szélűek, alul gyéren szőrösek, ezért szürkésnek látszanak. A lomblevelek, murvalevelek és a csészelevelek között fokozatos az átmenet. A sugaras szimmetriájú virág kettős virágtakarójú, a magányosan álló virágok nagyok, de nem teltek. Virágzási ideje az időjárás függvényében május, június eleje is lehet. Termése tüszőcsokor.
- Botanikai kutatások szerint a bánáti bazsarózsa a Mecsekben preglaciális idők reliktuma, tehát átvészelte a jégkorszak w:glaciális szakaszait.[3]
Élőhelye
[szerkesztés]- A bánáti bazsarózsa pannon flóraelem és endemikus fajnak számít a Kárpát-medencében. Legkorábbról ismert és dokumentált előfordulásai: Romániában a w:Bihar-hegység, illetve a Temes és az Alduna vidéke, Szerbiában a Delibláti-homokvidék, Horvátországban a w:Tarcal-hegység (Fruška Gora), Magyarországon pedig a w:Kelet-Mecsek. Becslések szerint a világon fellelhető teljes állomány 90%-a Magyarországon található.
- A szerbiai és horvátországi előfordulások helyzetéről Vida Stojšić botanikus azt közölte, hogy a Fruška Gorából már több mint 30 éve nem került elő, a Delibláti-homokpusztán pedig mindössze 74 példány él.
- Romániai előfordulásokról 1939-ben számolt be Tatár Miklós, ezt követően egy ideig újabb információk nem kerültek elő róluk. Marossy Anna nagyváradi botanikus az 1970-es években a bihari w:Béli-hegységben, w:Belényes környékén talált meg egy populációt, mely bükkös-csertölgyes erdőben, 80–90 éves fák között él mintegy 8 hektárnyi területen: ez a terület a bánáti bazsarózsa legészakibb és legkeletibb ismert természetes élőhelye, s itt él a növény állományának 10%-a. 1982-ben a területet védetté nyilvánították, valamint később, a Natura 2000 programban európai védettséget is kapott. S habár aggodalomra adott okot, hogy a 2012 húsvétja után néhány nappal keletkezett és négy napig tartó erdőtűzben elpusztult a populáció nagy része, azonban 2013-ban már arról számoltak be, hogy az állománynak sikerült regenerálódnia.[4][5][6]
- Magyarország területén először w:Kitaibel Pál figyelte meg w:Hosszúhetény és w:Pécsvárad között 1799-ben, ahogyan azt w:Kanitz Ágoston írta 1863-ban, s feltehetően manapság is egyedül a kelet-mecseki területen található a bánáti bazsarózsa hazai előfordulása. Ugyan Nicolaus Thomas Host 1831-ben azt írja, hogy Kitaibel Somogy megyéből is említ előfordulást, azonban szakértők szerint elképzelhető, hogy Kitaibel kéziratát az osztrák botanikus félreértelmezte, s az említett előfordulás megegyezik a kelet-mecsekivel.
- A meszes, tápanyagban bővelkedő humuszos, laza erdőtalajokon, dombvidéki molyhos-tölgyesekben, cseres- és gyertyános-kocsánytalan tölgyesekben, illetve gyepekben, erdőszéleken él. A félárnyékos helyeket kedveli, de jól tűri a teljes megvilágítást is.
Védettsége
[szerkesztés]- Magyarországon 1982 óta fokozottan védett, természetvédelmi értéke jelenleg 250 000 Ft.[7] Védelmét ritkasága, a magyarországi flórában játszott fejlődéstörténeti szerepe (jégkorszak előtti reliktum) és növényföldrajzi jelentősége (pannóniai endemizmus), végül veszélyeztetettsége indokolja.
- A 2000-es évek elején a mecseki állományra komoly veszélyt jelentett a Zengőre tervezett katonai létesítmény miatti környezetpusztítás, amit a környezetvédő civilek összefogásával 2004-ben sikerült megállítani. Lásd: w:csata a Zengőn[m 1]
Gyógyhatása
[szerkesztés]- Régebben gyógyászati célra is gyűjtötték, mert gyökerei és zsíros-olajos magvai alkaloidot (w:paeonin) tartalmaznak, amit w:epilepszia ellen w:görcsoldóként, illetve hánytatónak használtak.
Bánáti bazsarózsa az oroszországi Mescserai Dendroparkban
[szerkesztés]- Az oroszországi Lipeck megyei Mescserka községben elhelyezkedő "LOSZSZ" Mescserai Dendrológiai Park 2011. évi jelentése szerint a park állandó kollekciójába sikeresen átültették a parkban termesztett bánáti bazsarózsát.[8]
Tragikus bánáti bazsarózsa pusztulás
- ↑ A w:Honvédelmi Minisztérium a NATO finanszírozásával három helyszínen tervezett új lokátorokat létesíteni, a harmadik helyszín a w:Mecsek legmagasabb pontja, a Zengő, amely értékes w:természetvédelmi terület, és jelentős természetkárosítással járna a beruházás. A tervezett NATO-lokátor ellen helyi szervezetek már több éve tiltakoznak, több alkalommal szerveztek w:demonstrációkat, útlezárást. Ez a beruházás, az akkor (2004. február) százezer forint eszmei értékű, fokozottan védett bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis subsp. banatica) egyik legfontosabb élőhelyét is veszélyeztette. A Honvédelmi Minisztérium felkérésére 2001 nyarán elvégzett és egyedülállónak aposztrofált kísérlet, melyben a w:lokátorhoz tervezett út nyomvonalából 12 000 védett növényt ültettek át, teljes kudarccal végződött: az átültetett növények 90%-a elpusztult, ráadásul a nyomvonalban jelenleg több mint 90 millió forint eszmei értékű bánáti bazsarózsa és egyéb védett növény hajtott ki. Ennek dokumentálására a Civilek a Zengőért Mozgalom ismeretterjesztő filmet is készített.
Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek
- Magyar Wikipédia: Bánáti bazsarózsa
- Fajmegőrzési terv a Természetvédelmi Terv honlapján
- Bánáti bazsarózsa Paeonia fajták ültetés öntözés
- ↑ Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 1999. 44., 445. o. ISBN 963 9121 22 3
- ↑ Bazsarózsa-túra 2011 (az egyik)
- ↑ A Mecsek faunája
- ↑ Duna TV: Virágzik a bánáti bazsarózsa! – VIDEÓ. erdely.ma (magyarul) (2009. máj. 14.) (Hozzáférés: 2015. júl. 26.) (php)
- ↑ Tragikus bánáti bazsarózsa pusztulás. greenfo.hu (magyarul) (2012. máj. 7.) (Hozzáférés: 2015. júl. 26.)
- ↑ Duna TV: Újjáéledt a Bihar megyei bazsarózsa rezervátum a tavalyi tűzvész után – VIDEÓ. erdely.ma (magyarul) (2013. máj. 9.) (Hozzáférés: 2015. júl. 26.) (php)
- ↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. w:Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szept. 28.) 20903–21019. o.
- ↑ Az oroszországi növénykertek 2011. évi összegző jelentése (orosz nyelven)
- Paeonia officinalis subsp. banatica. The Plant List. (Hozzáférés: 2013. november 7.)
- Bánáti bazsarózsa. termeszetvedelem.hu - a magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja.
- (1999)szerk.: Farkas Sándor: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó. ISBN 9639239135.
- szerk.: Király Gergely: Új magyar füvészkönyv. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság. ISBN 9789638708298.
