Növények/D/Debreceni torma

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | D
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 2433 bájt

Növények

Debreceni torma

Allergén növényekDísznövényekEhető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎ Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények‎ Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények‎ Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vízinövények Inváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunk

Debreceni torma
Debreceni torma
(Armoracia macrocarpa, Syn:)
Más neve(i): Édes-ungvári-, hólyagos-, vagy magyar torma
Védett növény! - Eszmei értéke:100 000,- Ft. (2012)

A debreceni torma méteresre is megnövő fehér, keresztesvirágú növény. Jellegzetessége az érett állapotban 10–15 milliméter hosszú, rekeszenként körülbelül 10 magkezdeményt magába záró becőketermés. :Termésének nagy méretére utal tudományos fajneve és régi magyar elnevezése, a hólyagos torma is. (Édes-, ungvári és magyar tormának is nevezték, s Jávorka szerint régebben termesztették is.)

Termetében és megjelenésében egyaránt hasonló, ártereken, vízpartokon, nedves réteken, árokszéleken elvadultan is élő kelet-mediterrán elterjedésű közönséges torma közeli rokona, de annak termései gömbösek, kisebbek és rekeszenként csak 4–6 magvúak.
Függőleges, elágazó gyöktörzséért régóta termesztett és nagyra becsült fűszernövény, de emellett gyógynövény is. Mindkét tormafaj levelei nagyok és változatosak; lehetnek tojásdad alakúak, lándzsásak vagy szárnyasan szeldeltek.
A debreceni torma előfordulása nem szorítkozik a cívisváros környékére, mint azt a neve alapján gondolhatnánk, a Kárpát-medencén kívül találkozunk vele még Bulgária és Románia Duna-menti tájain; a Pannon-alföld és a Duna-táj endemikus (bennszülött) növények sorába tartozik. Elsősorban a Tiszántúlon, a Tisza és a Duna mentén él, az ország más részeiről – így a somogyi Mikéről, Tolnából, Szekszárd mellől és a Mátrából (Recsk) – származó előfordulási adatai hosszú ideje megerősítetlenek, illetve bizonytalanok.
Szikesedő mocsarak szegélyén, ártereken, mocsárréteken tenyészik, májustól júliusig virágozhat.


Magyarországon fokozottan védett!


Nyíl.gif Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Debreceni torma


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Debreceni torma témájú médiaállományokat.