Növények/B/Bánáti bazsarózsa

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | B
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 10031 bájt

Növények

Bánáti bazsarózsa

Bánáti bazsarózsák a Somos-hegyen.jpg
Bánáti bazsarózsa
(Paeonia officinalis subsp. banatica, Syn:(Syn:{{{2}}}, )
Más neve(i): bánsági bazsarózsa, mecseki bazsarózsa
Védett növény! - Eszmei értéke:250 000,- Ft. (2012)

A bánáti bazsarózsa növényritkaság. Legfontosabb élőhelyét a w:Baranya megyei Zengő gerincén találhatjuk meg, s minden bizonnyal ennek köszönhetően mecseki bazsarózsa[1] névvel is illetik. Tavaszi virágzásakor a kelet-mecseki w:Hosszúhetényből bazsarózsanéző túrákat szoktak szervezni a lankákra.[2]

Eredetileg önálló fajként írta le w:Anton Rochel botanikus Paeonia banatica tudományos névvel. Később, w:Soó Rezső munkássága révén, a w:piros bazsarózsa (Paeonia officinalis) alfajaként tekintettek rá Paeonia officinalis subsp. banatica néven, s ez a felfogás a közelmúltig így maradt, illetve egyes helyeken továbbra is így tekintenek rá, másutt azonban ismét úgy gondolják, hogy önálló faj.

Jellemzése[szerkesztés]

Gyökerei nyúlánkak - koloncosak. Szára nem fásodó, felálló, el nem ágazó, egyvirágú, 40–60 cm magasságú. Sötétzöld levelei szórt állásúak, háromszorosan hármasan tagoltak, a levélkék hosszúkásak vagy tojásdadok, ép szélűek, alul gyéren szőrösek, ezért szürkésnek látszanak. A lomblevelek, murvalevelek és a csészelevelek között fokozatos az átmenet. A sugaras szimmetriájú virág kettős virágtakarójú, a magányosan álló virágok nagyok, de nem teltek. Virágzási ideje az időjárás függvényében május, június eleje is lehet. w:Termése tüszőcsokor.

Botanikai kutatások szerint a bánáti bazsarózsa a Mecsekben preglaciális idők reliktuma, tehát átvészelte a jégkorszak w:glaciális szakaszait.[3]

Élőhelye[szerkesztés]

A bánáti bazsarózsa pannon flóraelem és endemikus fajnak számít a Kárpát-medencében. Legkorábbról ismert és dokumentált előfordulásai: Romániában a w:Bihar-hegység, illetve a Temes és az Alduna vidéke, Szerbiában a Delibláti-homokvidék, Horvátországban a w:Tarcal-hegység (Fruška Gora), Magyarországon pedig a w:Kelet-Mecsek. Becslések szerint a világon fellelhető teljes állomány 90%-a Magyarországon található.

A szerbiai és horvátországi előfordulások helyzetéről Vida Stojšić botanikus azt közölte, hogy a Fruška Gorából már több mint 30 éve nem került elő, a Delibláti-homokpusztán pedig mindössze 74 példány él.

Romániai előfordulásokról 1939-ben számolt be Tatár Miklós, ezt követően egy ideig újabb információk nem kerültek elő róluk. Marossy Anna nagyváradi botanikus az 1970-es években a bihari w:Béli-hegységben, w:Belényes környékén talált meg egy populációt, mely bükkös-csertölgyes erdőben, 80–90 éves fák között él mintegy 8 hektárnyi területen: ez a terület a bánáti bazsarózsa legészakibb és legkeletibb ismert természetes élőhelye, s itt él a növény állományának 10%-a. 1982-ben a területet védetté nyilvánították, valamint később, a Natura 2000 programban európai védettséget is kapott. S habár aggodalomra adott okot, hogy a 2012 húsvétja után néhány nappal keletkezett és négy napig tartó erdőtűzben elpusztult a populáció nagy része, azonban 2013-ban már arról számoltak be, hogy az állománynak sikerült regenerálódnia.[4][5][6]

Magyarország területén először w:Kitaibel Pál figyelte meg w:Hosszúhetény és w:Pécsvárad között 1799-ben, ahogyan azt w:Kanitz Ágoston írta 1863-ban, s feltehetően manapság is egyedül a kelet-mecseki területen található a bánáti bazsarózsa hazai előfordulása. Ugyan Nicolaus Thomas Host 1831-ben azt írja, hogy Kitaibel Somogy megyéből is említ előfordulást, azonban szakértők szerint elképzelhető, hogy Kitaibel kéziratát az osztrák botanikus félreértelmezte, s az említett előfordulás megegyezik a kelet-mecsekivel.

A meszes, tápanyagban bővelkedő humuszos, laza erdőtalajokon, dombvidéki molyhos-tölgyesekben, cseres- és gyertyános-kocsánytalan tölgyesekben, illetve gyepekben, erdőszéleken él. A félárnyékos helyeket kedveli, de jól tűri a teljes megvilágítást is.

Védettsége[szerkesztés]

Magyarországon 1982 óta fokozottan védett, természetvédelmi értéke jelenleg 250 000 Ft.[7] Védelmét ritkasága, a magyarországi flórában játszott fejlődéstörténeti szerepe (jégkorszak előtti reliktum) és növényföldrajzi jelentősége (pannóniai endemizmus), végül veszélyeztetettsége indokolja.

A 2000-es évek elején a mecseki állományra komoly veszélyt jelentett a Zengőre tervezett katonai létesítmény miatti környezetpusztítás, amit a környezetvédő civilek összefogásával 2004-ben sikerült megállítani. Lásd: w:csata a Zengőn[m 1]

Gyógyhatása[szerkesztés]

Régebben gyógyászati célra is gyűjtötték, mert gyökerei és zsíros-olajos magvai alkaloidot (w:paeonin) tartalmaznak, amit w:epilepszia ellen w:görcsoldóként, illetve hánytatónak használtak.

Bánáti bazsarózsa az oroszországi Mescserai Dendroparkban[szerkesztés]

Az oroszországi Lipeck megyei Mescserka községben elhelyezkedő "LOSZSZ" Mescserai Dendrológiai Park 2011. évi jelentése szerint a park állandó kollekciójába sikeresen átültették a parkban termesztett bánáti bazsarózsát.[8]

  1. ↑ A w:Honvédelmi Minisztérium a NATO finanszírozásával három helyszínen tervezett új lokátorokat létesíteni, a harmadik helyszín a w:Mecsek legmagasabb pontja, a Zengő, amely értékes w:természetvédelmi terület, és jelentős természetkárosítással járna a beruházás. A tervezett NATO-lokátor ellen helyi szervezetek már több éve tiltakoznak, több alkalommal szerveztek w:demonstrációkat, útlezárást. Ez a beruházás, az akkor (2004. február) százezer forint eszmei értékű, fokozottan védett bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis subsp. banatica) egyik legfontosabb élőhelyét is veszélyeztette. A Honvédelmi Minisztérium felkérésére 2001 nyarán elvégzett és egyedülállónak aposztrofált kísérlet, melyben a w:lokátorhoz tervezett út nyomvonalából 12 000 védett növényt ültettek át, teljes kudarccal végződött: az átültetett növények 90%-a elpusztult, ráadásul a nyomvonalban jelenleg több mint 90 millió forint eszmei értékű bánáti bazsarózsa és egyéb védett növény hajtott ki. Ennek dokumentálására a Civilek a Zengőért Mozgalom ismeretterjesztő filmet is készített.


Nyíl.gif Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Bánáti bazsarózsa


Védett növények felhasználása

Védett növények felhasználása engedélyhez kötött!

Idézet az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény 42. §-ából:
(3) Igazgatóság engedélye szükséges védett, illetve – ha nemzetközi egyezmény másként nem rendelkezik – nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növényfaj:
a) egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gyűjtéséhez;
b) egyedének birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez;
...
e) egyedének betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, kertekbe, botanikus kertekbe történő telepítéséhez, termesztésbe vonásához;
...
Gyógynövények-trt
Kereshető szavak és kifejezések
A:
B:

Bab Bab hüvely Babérfa Babérmeggy Bablevelű varjúháj Baizhu Bakfű, vagy Orvosi tisztesfű Bálványfa, vagy Ecetfa Balzsam uborka Balzsamalma Balzsamfenyő Balzsamka Baracklevelű keserűfű Barátcserje Barkócafa Bársonyvirág Bazsalikom, Béka len Békaszittyó, vagy Káka Beléndek Benedekfű Bengáli álgyömbér Bengáli bársonybab Bengáli birs Bengekéreg Benzoé-sztiraxfa, vagy Benzoé-sztóraxfa Bergamott Berkenye Berki szellőrózsa Bermudai maranta Besztercei szilva Bétel bors Beteldió Betyárkóró Bezoárgyökér Bibircses kecskerágó Bíbor kürtvirág Bíboros kosbor Birsalma Bóbitás küllőrojt Bodza Bojtorján szerbtövis Bojtorján Bojtorjános koldustetű Bókoló gyömbérgyökér Bokorhere Bokrétafa, Boldó Boldogasszony tenyere Borágó Borbálafű Borbolya Borgyökér Boróka Borostyán Boroszlánlevelű fűz Borsfű pereszlény Borsikafű Borsmenta Borsmustár Borsó Borsófürt Borsos keserűfű Borsos varjúháj Borzaskata Borzas porcika Bőrlevél Bőrolajfa Brazil ajzólián, Brunfels-cserje Burgonya Búza Büdös gyantagyökér Büdös kontyvirág Bükkfatapló Bürök gémorr Bűzfa

C:
D:
E:

Ebszőlő csucsor Édes mandarin Édes narancs Édesfű Édesgyökér Édesgyökerű páfrány Édeskömény Egybibés galagonya Egyiptomi akácia Egyiptomi beléndek Egyiptomi útifű Egylevelű kígyónyelv Egynyári szélfű Egynyári üröm Éjkirálynő kaktusz Élesztőgomba Enyves éger Enyves kuszagyűszű Erdei angyalgyökér Erdei deréce Erdei füzike Erdei gyöngyköles Erdei iszalag Erdei kakastaréj Erdei mácsonya Erdei madársóska Erdei mályva Erdei nenyúljhozzám Erdei pajzsika Erdei peremizs Erdei pereszlény Erdei szamóca Erdei szélfű Erdei tisztesfű Erdeifenyő Erdélyi havasszépe Ernyőskörtike Észak-amerikai golgotavirág Észak-amerikai zászpa Eukaliptusz Európai hárs Európai kunkor Európai mogyoró Európai ólomvirág Ezerjófű Ezüstfa Ezüsthárs Ezüstös hangamirtusz Ezüstös hölgymál

F:

Fagyöngy Falgyom Farkas kutyatej Farkasalma Farkasbogyó Farkasboroszlán Farkasfog Farkasszőlő Fás aloé Fátyolvirág Fecskefű Fehér akác Fehér árvacsalán Fehér dió Fehér eperfa Fehér fűz Fehér here Fehér kebracsófa Fehér liliom Fehér mályva Fehér májvirág Fehér mustár Fehér nárcisz Fehér nyár Fehér szantálfa Fehér táskavirág Fehér tündérrózsa Fehérmályva Fehérzászpa Fejecskés muskátli Fejes káposzta Fekete áfonya Fekete békabogyó Fekete bodza Fekete csucsor Fekete eperfa Fekete fenyő Fekete galagonya Fekete gönye Fekete hunyor Fekete kökörcsin Fekete mustár Fekete nadálytő Fekete nyár Fekete peszterce Fekete ribiszke Fekete bors Fekete csalán Feketegyökér Felálló iszalag Félcserjés japánakác Fenyér gamandor Festő csülleng Festő kékfa Festő pipitér Festő rekettye Festő rezeda Festőbuzér Festőzsoltina Fodormenta Fogpiszkálófű Fojtóbab Fokhagyma Foltos bürök Földi bodza Fügefa Fűrészpálma Fürtös arália Fürtös bodza Füstike Fűszeres hárfacserje Fűzéres díszcsorba Fűzfa Füzike

G:
H:

Hajnalka Halméreg cserje Halméregfa Halovány aszat Halvány kasvirág Hamvas szeder Hamvas áfonya Harmatfű Hashajtó kroton Hasznos földitömjén Hasznos sztrofantusz Hasznos szárcsalián Hasznos tisztesfű Havasi sisakvirág Havasi üröm Hawaii farózsa Hegyi balzsam Hegyi gamandor Hegyi juhar Hegyi kakukkfű Hegyi pacsirtafű Hegyi szil Hegyi árnika Hegyvidéki gyapot Hengeres peremizs Henna Herkulesfa Hidrasztisz Himalájai boróka Himalájai cédrus Himalájai tojásbogyó Homoki ballagófű Homoki gyopár Homoki pirosító Homoki sás Homoki útifű Homoktövis Hortenzia Hosszú bors Hullámoslevelű rebarbara Hármaslevelű alásfa Hármaslevelű indiánrózsa Hármaslevelű makadámdió Hármaslevelű zsálya NHáromfogú üröm Hársfa Házi kövirózsa Házi len Hólyagos habszegfű Hónapos retek Hölgyestike Húsos som Hússzínű selyemkóró

Figyelem! A lapokon újabb szavak és kifejezések is szerepelhetnek...
  1. ↑ Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 1999. 44., 445. o. ISBN 963 9121 22 3  
  2. ↑ Bazsarózsa-túra 2011 (az egyik)
  3. ↑ A Mecsek faunája
  4. ↑ Duna TV: Virágzik a bánáti bazsarózsa! – VIDEÓ. erdely.ma (magyarul) (2009. máj. 14.) (Hozzáférés: 2015. júl. 26.) (php)
  5. ↑ Tragikus bánáti bazsarózsa pusztulás. greenfo.hu (magyarul) (2012. máj. 7.) (Hozzáférés: 2015. júl. 26.)
  6. ↑ Duna TV: Újjáéledt a Bihar megyei bazsarózsa rezervátum a tavalyi tűzvész után – VIDEÓ. erdely.ma (magyarul) (2013. máj. 9.) (Hozzáférés: 2015. júl. 26.) (php)
  7. ↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. w:Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szept. 28.) 20903–21019. o.
  8. ↑ Az oroszországi növénykertek 2011. évi összegző jelentése (orosz nyelven)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bánáti bazsarózsa témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=Növények/B/Bánáti_bazsarózsa&oldid=338809”