Növények/K/Közép-dunai berkenye

A lap mérete: 1967 bájt

Növények

Közép-dunai berkenye

Latin‎ Növények listája‎ Allergén növényekDísznövények‎ Ehető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎ Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények‎ Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények‎ Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vízinövények Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk

---

[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]]

Közép-dunai berkenye

(Sorbus subdanubialis, Syn: -)

Más neve(i): Duna-vidéki berkenye

Védett növény! - Eszmei értéke:,- Ft. ⁽²⁰¹²⁾

A Közép-dunai berkenye, a kétszikűek osztályának a rózsavirágúak rendjéhez, ezen belül a rózsafélék családjához tartozó faj.

Egész Európában elterjedt, több mint 100, cserje- vagy fafajt magába foglaló nemzetség. A berkenye nemzetség tudományos neve (Sorbus) a „fanyar” jelentésű kelta „sor” szóból eredeztethető, mely nyilván a termés ízére utal.

Főleg dísznövényként igen kedvelt, mert nemcsak mutatós, de a légköri szennyeződéseket is elviseli.

Luc- és jegenyefenyő csemete ültetvényeknél gyakran ültetik, mert igénytelen, megnő sovány, vagy száraz talajon is, gyorsan nő, elnyomja a magas, kórós vágásnövényzetet.

Haszon erdőkben télen bő avarral takarja be a talajt, a levelek gyorsan és alaposan lebomlanak, termékeny humusszal látva el a növényeket.

Alkalmas lavinák törmelékkúpjának megkötésére, mivel gyökérzete mélyre hatoló és messzire szétágazó.[1]

Leveleiből főzött teáját csersavtartalma miatt bél- és gyomorbántalmakra alkalmazzák.

Bogyóiból pálinkát, likőrt és ecetet készítenek.

Lombja jó takarmány juhok és kecskék számára.

Fája jól megmunkálható, faragható, esztergályozható és fényezhető.

Állatgyógyászatban bogyóit kecske- és sertésorbánc ellen használják

Lásd még: Magyar Wikipédia: Közép-dunai berkenye