Növények/T/Tornai vértő

A lap mérete: 2025 bájt

Növények

Tornai vértő

Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények‎ • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények‎ • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények‎ • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények‎ • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok

---

Tornai vértő

Tornai vértő

(Onosma viridis, Syn: Onosma torneensis)

Más neve(i): -

Védett növény! - Eszmei értéke:250 000,- Ft. ⁽²⁰¹⁶⁾

Az Aggteleki Nemzeti Park kiemelkedő értéke a tornai vértő, mely kizárólag a Gömör–Tornai-karszt néhány pontján fordul elő. Ennek az észak-kárpáti bennszülött növényfajnak a teljes világállománya kizárólag a Tornai-várhegyen és az Alsó-hegy déli lejtőjén, a sziklagyep- és karsztbokorerdőfoltok alkotta mozaik nyíltabb részein találhatóak. A Jávorka Sándor magyar botanikus által 1906-ban felfedezett vértő veszélyeztetettsége és ritkasága miatt szerepel a világ féltve őrzött növényfajait összefoglaló vörös listán, melynek állományait napjainkban sajnos a kopárfásítások idején betelepített feketefenyő és bálványfa terjedése veszélyezteti.

Alacsony szárú (15–30 cm) tőlevélrózsás, sűrűn serteszőrős évelő növény. Szára nem elágazó, vagy kevés (2-3) ágú, igen sok (15-35) szárlevéllel. A 2–4 cm hosszú, és legfeljebb 5 mm széles levelek hegyesedők, a rásimuló szőrzettől szürkészöldek, szélük visszahajló. Citromsárga pártája 1,5–2 cm hosszú, legalább még egyszer akkora, mint a csésze. Július-szeptember eleje között virágzik.

Az európai Vörös Könyvben a kontinens 100 legritkább növénye közt szerepel. Hazai rokonaitól kisebb, törékenyebb termete, kisebb tőlevélrózsája és a csészéhez képest hosszabb virágai alapján jól megkülönböztethető.

Lásd még: Magyar Wikipédia: Tornai vértő