Növények/G/Győzedelmes hagyma

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | G(Növények/H/Havasi hagyma szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 2164 bájt

Növények

Győzedelmes hagyma

havasi hagyma
Győzedelmes hagyma
(Allium victorialis, Syn:(Syn:{{{2}}}, )
Más neve(i): havasi hagyma
Védett növény! - Eszmei értéke:,- Ft. (2012)

A győzedelmes hagyma védett reliktum faj és egyben gyógynövény. A neve nem a győzelem szóból, hanem a Mons Victoralis (Mont St. Victoire Provence-ban) hegyről, eredeti termőhelyéből ered.

Csoportosan növő, 30–60 cm magas, hagymás évelő. A hagyma ujjnyira megnyúló, kúszó gyökértörzsből nő, buroklevelei rostosak. A szár közepéig leveles, hengeres, felfelé fokozatosan élessé válik.
Levelei alig nyelesek, széles lándzsásak, 8–17 cm hosszúak, 3–6 cm szélesek, redőzöttek, hamvaszöldek.
A virágzat végálló, 4–5 cm átmérőjű, gömbös állernyő, a buroklevelek lehullók. A virágok lepellevelei 5 mm hosszúak, zöldes-fehérek vagy sárgásak, illatosak. Az érett toktermés kilöki magából a fekete magvakat. Virágzás: május-június.
Bimbósan bókoló virágzáskor felegyenesedő virágai, szárlevelei és hálózatosan, recésen foszló hagymaburoklevelei révén különböztethető meg a gyakori, csak tőlevelekkel bíró medvehagymától.
Élőhelye a medvefül kankalinhoz hasonló, elsősorban az alhavasi, havasi öv szikláin, sziklahasadékaiban és sziklagyepeiben él, de az Alpok előterében előfordul lápréteken is.
Kedveli a szivárgásoktól nedves, sok meszet és kevés humuszt tartalmazó, köves talajt. A nyílt és a zárt dolomitgyepekben, az északias fekvésű bükkösök és a karszterdők érintkezési vonalában fordul elő a Dunántúli-középhegységben (Vértes, Bakony, Keszthelyi-fennsík) és a Bükk-vidék területén.

Nyíl.gif Lásd még: saláta készülhet belőle.

Magyar Wikipédia: Győzedelmes hagyma

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Győzedelmes hagyma témájú médiaállományokat.