Növények/T/Tartós szegfű

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | T
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 3222 bájt

Növények

Tartós szegfű

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövényekEhető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎ Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények‎ Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények‎ Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vízinövények Inváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunk

Tartós szegfű


Tartós szegfű
(Dianthus diutinus, Syn: -)
Más neve(i): pótharaszti szegfű[1]


Védett növény! - Eszmei értéke: 250 000,- Ft. (2016)


A tartós szegfű a szegfűvirágúak rendjébe, ezen belül a szegfűfélék családjába tartozó endemikus magyar faj.
20-60 cm magas, nyúlánk termetű. A gyöktörzsből több, el nem ágazó szárat fejleszt, melyek hamvas szürkék, viaszosak, deresek. Levelei szálasak, átellenes állásúak, tövükön hüvellyé összenőttek, kihegyezett csúcsúak, ép szélűek. A szár aljától a csúcs felé haladva méretük csökken, és ritkulnak.

A 2-15 virág tömött csomókban vagy ritkábban egyesével ülnek, a szirom rózsaszín, lemeze 5–8 mm hosszú, tompa fogacskás, kopasz. A csésze lemeze finoman barázdált, 1,5 cm hosszú, fehéreslila-pirosló, a csészefogak tompák, nagyon keskeny hártyás szegélyben végződnek. A murvalevelek barnásfehérek, visszás tojásdadok, vagy majdnem kerekdedek, vékony, hártyás szegélyűek és szálkában végződnek.

A tartós szegfű élőhelyét a meszes homokpusztai gyepek alkotják az Alföldön.

A Kiskunsági Nemzeti Park illetékességi területén Bodoglári homokbuckáknál (Kiskunmajsa), valamint Bócsa térségében, mindössze 25-30 négyzetkilométernyi területen összpontosul az ismert állomány 85%-a. A harmadik legnagyobb állománya a Duna–Ipoly Nemzeti Park illetékességi területén, Csévharaszt külterületen található. Néhány száz töves, illetve szórványos előfordulási adatai ismeretesek még Harkakötöny, Tázlár, Ásotthalom, Nagykőrös térségéből. Fülöpházán egy kísérletképpen mesterségesen áttelepített, állománya tenyészik 1998 óta. 2007 és 2011 között mintegy 19 ezer egyeddel sikerült növelni a természetes populációt[4] a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjének jóvoltából. A fajtamentő program, valamint élőhelyén a tájidegen fajok rendszeres irtása, illetve kaszálással való visszaszorítása nyomán e növényfaj egyedszáma 2017-re megközelítette a százezer darabot.


Sideways Arrow Icon.svg Lásd még: Növények gyógyhatása Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Tartós szegfű


A Wikimédia Commons tartalmaz Tartós szegfű témájú médiaállományokat.
  1. Surányi Dezső: Hargitai Zoltán (1912-1945) kései siratója. (magyarul) Zempléni Múzsa, V. évf. 4. (20.). sz. (2005) 34−39. o. Hozzáférés: 2022. feb. 12. (pdf) Ez a cikk idézi Hargitai Zoltán 1935-ben írt cikkét (Hargitai Z. 1935: Amiről a pótharaszti homok mesél. Nagykőrösi Híradó 1935. júl. 25.), amiben Hargitai Zoltán megemlíti a pótharaszti szegfű elnevezést