Növények/B/Borzas vértő

A lap mérete: 1923 bájt

Növények

Borzas vértő

Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények‎ • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyógynövények‎‎ • Gyomnövények‎ • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények‎ • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények‎ • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok

---

Borzas vértő

Borzas vértő

(Onosma visianii, Syn: )

Más neve(i): -

Védett növény! - Eszmei értéke:5 000,- Ft. ⁽²⁰¹⁶⁾

A borzas vértő ( ) a borágófélék családjába tartozó, dolomitsziklagyepeken élő, délkelet-európai növény.

Elsősorban a Balkán-félszigeten és Délkelet-Európában honos. Elterjedésének északi határa Alsó-Ausztria.

Száraz dolomit- vagy mészkő-sziklagyepek növénye.

A borzas vértő 30–50 cm magas, kétéves növény. A föld alatt erőteljes, vörös gyöktörzse van. Az első évben csak tőlevélrózsát növeszt, ami egy sörteszőrös-tüskés fűcsomóra hasonlít. Levelei ebben 10–25 cm hosszúak, szálas-lándzsás alakúak, színük erősen szőrözött, míg a fonákjukon csak a főér sörtés. A második évben a tőlevélrózsából nő ki 30–50 cm-es, vörösesbarna, dúsan sörtés, terebélyes, sokszorosan elágazó szára. Oldalágai szinte vízszintesek.

Május-júniusban virágzik. Halványsárga, csőszerűen összenőtt szirmú, a csészéből alig kiemelkedő, kétivarú virágai az ágak végén helyezkednek el. A csésze 10–17 mm, míg a párta 15–20 mm hosszú. Öt porzója ránőtt a pártacsőre.

Termése 4–5 mm-es, négyosztatú makkocska. Ha termései megérnek, a szár elszárad, letörik a tövéről és a szél tovagörgeti, eközben elszórja magvait.

Lásd még: Magyar Wikipédia: Borzas vértő