Ugrás a tartalomhoz

Növények/R/Réti angyalgyökér

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3831 bájt

Növények

Réti angyalgyökér

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFák - CserjékFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyógynövények‎‎Gyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

Réti angyalgyökér
Réti angyalgyökér
(Angelica palustris, Syn: -)
Más neve(i): mocsári angyalgyökér, lápi angyalgyökér


Védett növény! - Eszmei értéke: 100 000,- Ft. (2016)


A réti angyalgyökér a zellerfélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, lápréteken, üde gyepekben élő növényfaj.
Eurázsiában honos, Németországtól Dél-Szibériáig. Magyarországon csak a Nyírségben fordul elő.
A réti angyalgyökér 50-150 cm magas, lágyszárú, kétéves (néha többéves) növény. Alkata erőteljes, jellegzetes ernyősvirágzatú. Felálló, elágazó szára határozottan, élesen bordás. 5-60 cm-es levelei összetettek, két-háromszorosan páratlanul szárnyaltak, felső oldaluk világoszöld. A levélkék 2–10 cm-esek, szabálytalan tojásdadok, szélük durván fogas. A tőlevelek nagyobbak a szárleveleknél. A szárleveleknek lehulló murvalevele és számos murvácskája figyelhető meg. A levélgerinc visszafelé megtört, ami a leveleknek jellegzetes alakot ad. A levélhüvely többé-kevésbé felfújt.
Virágzata összetett ernyő, egyenként 15–40 sugárral; az ernyők nyele többnyire kopasz. A középső főernyő általában nagyobb; az oldalernyők nincsenek egy síkban sem a középső ernyővel, sem egymással. A gallérka több levelű. A fehéres szirmok fordított szív alakúak, csúcsuk bevágott, behajlók. A csésze ötfogú.
Termése kb. 5 mm-es ovális-elliptikus, világosbarnás ikerkaszat, melynek háti bordái alig állnak ki. Egy tő több száz termést is érlel.
Kiszáradó lápréteken, üde gyepekben, lápi magaskórósokban, magassásréteken, zsombékosokban, liget- és láperdők szélén fordul elő. A nyirkos, üde, gyakran tőzeges, réti talajt, valamint a hűvös-párás mikroklímát preferálja.
Júniustól szeptemberig virágzik. Termése szeptember-októberben érik be. Virágait és terméseit a második évben hozza. A virágzás előtt vagy közben lekaszált egyedek csak kisebb virágzó szárat hoznak.
A réti angyalgyökér ritkán hibridizálódhat az erdei angyalgyökérrel.
Hasonlít a többi ernyősre, ezért azonosítása gyakorlatot igényel. Leginkább a jóval gyakoribb, vele együtt is előforduló erdei angyalgyökérrel (Angelica sylvestris) lehet összetéveszteni. Utóbbi erőteljesebb, magasabb, szára hengeres, legfeljebb gyengén bordás; levélgerince nem megtört (az összetett levél így inkább egy síkban van), a levélkék széle finomabban szálkásan fogas, és a levél a színoldalon sötétebb, szürkésebb zöld. Az ernyő nyele bolyhos szőrű, a virágok szirma lándzsás, nem behajló csúcsú.
Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. A korábban is ritka faj élőhelyei nagyrészt eltűntek, a nyírségi buckaközi lápok többsége a folyószabályozások, lecsapolások miatt átalakult vagy megszűnt, a megmaradt üde gyepek többségét pedig beszántották vagy kaszálóvá, legelővé alakították át. Jelenleg 21 állományát tartják számon, létszámát 60-80 ezer egyedere becslik. Jelentős veszélyt jelent élőhelyein az aranyvessző (főleg a magas aranyvessző), illetve a nád terjedése.


Magyar Wikipédia: Réti angyalgyökér
A Wikimédia Commons tartalmaz Réti angyalgyökér témájú médiaállományokat.