Más neve(i): Nevezik még pávafarkfűnek, illetve örvös salamonpecsétnek is.
Védett növény! - Eszmei értéke:10 000,- Ft.(2016)
A pávafarkú salamonpecsét az egyszikűek osztályának a spárgavirágúak rendjébe, ezen belül a spárgafélék családjába tartozó, Magyarországon védett faj. Nevezik még pávafarkfűnek, illetve örvös salamonpecsétnek is.
Európai-dél-eurázsiai flóraelemként Nyugat-Ázsiában, (beleértve Kínát, a Himaláját), Európában pedig Skandináviától délre és Spanyolországtól keletre, (beleértve az Egyesült Királyságot) is megtalálható.
Magyarországi lelőhelyei: Zempléni-hegység, Aggteleki-karszt, Bükk-vidék, Mátra, Börzsöny.
A pávafarkú salamonpecsét egy, általában 20–80 cm, de akár 1 méter magasra is megnövő, tarackosan terjedő évelő, gyöktörzzsel rendelkező faj. Szára el nem ágazó, több élű. 4–7-esével örvösen álló, szálas-lándzsás levelei 6–12 cm hosszúak, 1–1,5 cm szélesek, alul az ereken aprón szőrösek. Jellegzetes elhelyezkedésük alapján nemzetségbeli rokonaitól könnyen megkülönböztethető a faj.
A levélhónaljból eredő rövid kocsányokon 1–3, 6–8 mm hosszú, 2–3 mm széles virág található. A csaknem teljes hosszukban csővé összenőtt fehér leplek zöldes csúcsúak.
Termése gömbös, 5–8 mm átmérőjű, vörös mérgező bogyó.
Élőhelyét tekintve inkább mészkerülő bükkösökben, szurdokerdőkben, sziklaerdőkben, többnyire 700 m tengerszint feletti magasság felett fordul elő.
Idézet az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény 42. §-ából:
(3) Igazgatóság engedélye szükséges védett, illetve – ha nemzetközi egyezmény másként nem rendelkezik – nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növényfaj:
a) egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gyűjtéséhez;
b) egyedének birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez;