Ugrás a tartalomhoz

Növények/S/Sápadt kosbor

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3686 bájt

Növények

Sápadt kosbor

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

Sápadt kosbor
Sápadt kosbor
Teljes virágzása
Sápadt kosbor
(Orchis pallens, Syn: )
Más neve(i): -

A sápadt kosbor a kosborfélék családjába tartozó, Magyarországon védett növényfaj.

Védett növény! - Eszmei értéke:50 000,- Ft. (2016)
A sápadt kosbor 17-30 (ritkán 40) cm magas, lágyszárú, évelő növény. Ikergumói a talajban találhatók. Tőlevélrózsáját 2-4 visszás-tojásdad alakú, lekerekített végű, 8-12 cm hosszú és 2-4 cm széles, fényes világoszöld tőlevél alkotja. A száron további 1-2, jóval kisebb, szárölelő levél található.
Április-májusban virít. A virágzat tömött fürt, amelyet 3-35 halványsárga virág alkot. Külső lepellevelei (szirmai) hátrahajlóak, lekerekítettek, hosszuk 8-11 mm, szélességük 4-5 mm. A belső lepellevelek 7-8 mm hosszúak és 4-5 mm szélesek. A 9-12 mm-es mézajak (labellum) sötétebb sárga árnyalatú, mintázata nincs, sekélyen háromosztatú, szélesen szétterülő, kissé visszahajlik. A 10-12 mm-es sarkantyú ívesen felhajlik.
Termése 13,5-18 mm hosszú, 3,5-4 mm széles toktermés, amelyben átlagosan 6100 (1300-12000) apró mag fejlődik.
Európában, Kis-Ázsiában és a Kaukázus térségében honos. Európai elterjedési területének déli határát az Észak-Spanyolország-Dél-Franciaország-Appennini-félsziget-Balkán-félsziget vonal alkotja, míg északon Közép-Németországig és Dél-Lengyelországig hatol. Magyarországon a Bükkben, a Börzsönyben, a Pilisben, a Bakonyban és a Mecsekben fordul elő, illetve szórványosan a Zemplénben és a Vértesben is található egy-egy állománya. Inkább a magasabb (49%) és az alacsonyabb (46%) hegyvidékek növénye.
Bükkösökben, gyertyános–tölgyesekben, ligeterdőkben, meleg- és mészkedvelő tölgyesekben él, többnyire félárnyékban. Élőhelyein a talaj kémhatását pH 6,4-7,5 közöttinek (átlag pH 7,0) mérték.
Hajtásai a tél végén, kora tavasszal jelennek meg a felszínen. Április közepétől június elejéig virágzik, középnapja május 10. Virágai nem termelnek nektrt, a jó nektártartalmú sárga lednekfajokat (pl. tavaszi lednek) utánozzák külsejükkel, így csalogatják magukhoz a rovarokat. Méhek, poszméhek porozzák be. Megtermékenyülési rátája 13-59% közötti.
A füles kosborral, ritkán a Spitzel-kosborral hibridizálódhat.
A sápadt kosbor ritka növény és populációi egymástól eléggé elszigeteltek, viszont viszonylag nagy területen elterjedt. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján "nem fenyegetett" státusszal szerepel. Elsősorban az erdőgazdálkodás és a vadkár fenyegetheti. Magyarországon eddig összesen 55 állományát mérték fel, amelyből 40 1990 után is megmaradt, visszaszorulásának mértéke 27%-os. Teljes hazai egyedszáma néhány ezer lehet.


Lásd még: Növények gyógyhatása Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek


Magyar Wikipédia: Sápadt kosbor
A Wikimédia Commons tartalmaz Sápadt kosbor témájú médiaállományokat.