Szakácskönyv/Halak/Halételek

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Recept mérete: 9520 bájt

Szakácskönyv

Halételek

Halfajták Halak-rákok-kagylók Általános fogási tilalmak és méretkorlátozások Védett halak Mit-mihez használjunk
Előkészítés Halászlé Halételek Halételek konzervből Tengeri halakból Rákok-kagylók


  1. Angolna citrommártással
  2. Angolna petrezselymes mártással
  3. Angolna tengerész módra
  4. Bazsalikomos bundájú fogas
  5. Bazsalikomos hal sonkakötényben
  6. Borban párolt balatoni süllőtekercs
  7. Brémai angolnaleves
  8. Busaszelet fehérborban
  9. Csőben sült harcsa
  10. Csuka rántva
  11. Csuka sütve
  12. Csuka tormásan
  13. Csukapörkölt
  14. Diós angolna
  15. Diós hal 1.
  16. Diós hal 2.
  17. Diós rántott ponty
  18. Dióval töltött csuka
  19. Dorozsmai molnárponty 1.
  20. Dorozsmai molnárponty 2.
  21. Fogas molnárné módra
  22. Fogas vajjal
  23. Fokhagymás hal
  24. Fokhagymás pontyfilé
  25. Fokhagymás-fűszeres keszeg
  26. Füstölt angolna rántottával
  27. Füstölt hal
  28. Füstölt pisztrángleves raviolival
  29. Füstölt-halsaláta
  30. Gombás fogasszelet
  31. Gyömbéres halfilé
  32. Gyömbéres lencse füstölt angolnával
  33. Hagymán sült hal
  34. Hal csípős paradicsomszószban
  35. Halpaprikás bográcsban
  1. Harcsapaprikás túrós csuszával
  2. Harcsakocsonya hagymával
  3. Harcsapörkölt
  4. Harcsa vagdalt
  5. Hering saláta
  6. Heringlakoma
  7. Hideg fogas 2.
  8. Hideg fogas
  9. Hideg ponty
  10. Karácsonyi csuka
  11. Kocsonyás hal 1.
  12. Kocsonyás hal 2.
  13. Kocsonyázott ponty
  14. Lengyel hal
  15. Lerakott harcsa
  16. Makrélafilé zselében
  17. Mandulás pisztráng
  18. Marinírozott ponty
  19. Meleg szendvics berlini módra
  20. Pácolt hal sörtésztában
  21. Paprikás hal
  22. Patisszonos halfasírt
  23. Pisztrángfilé sáfrányszósszal
  24. Ponty aszalt szilvával
  25. Ponty bormártással
  26. Ponty rántva 1.
  27. Ponty rántva 2.
  28. Ponty sörben pácolva
  29. Ponty- vagy harcsapaprikás
  30. Pontypaprikás
  31. Pontyszeletek túrótésztában
  32. Pontyszeletek
  33. Pontyvagdalt
  34. Rácponty
  35. Rántott fogas
  1. Rántott hal
  2. Rántott harcsaszelet
  3. Rántott ponty
  4. Rántott szardínia
  5. Rántott szardínia 2.
  6. Rostonsült keszeg
  7. Sajtos sült lazac
  8. Sajtos tonhal
  9. Sóburokban sült pisztráng
  10. Sörben sült bajor ponty
  11. Süllő rántva
  12. Sült fogas
  13. Sült keszeg
  14. Sült sügér
  15. Sügér sajtos bundában
  16. Sügér ropogós bundában
  17. Szalonnás harcsaszeletek
  18. Szőlős ponty szeletek
  19. Tejfeles halpaprikás
  20. Tejfölös gombás ponty
  21. Tejfölös harcsa
  22. Tejfölös sült csuka
  23. Tejfölös túrós pontyszelet
  24. Tésztában sült hal
  25. Töltött csuka
  26. Töltött hal
  27. Töltött pontyfilé
  28. Törpeharcsa fehérborban
  29. Törpeharcsa fokhagymásan
  30. Túróval rakott pontyszeletek
  31. Túróval töltött csukafilé
  32. Zöldséges sáfrányos haltál
  33. Vagdalt hal
  34. Zöldséges-gombás halszeletet

Lásd még: Mit-mihez használunk


Ezt a lapot megnyitva a lap alján találsz egy mintát, a használatát ITT olvashatod!


Magyar neve Latin név Halak-rákok-kagylók*
Harcsa (Silurus glanis) A legnagyobb példányok 3 m hosszúra is megnőnek, ezek súlya 200 kg is lehet! Jellegzetes ismertetőjele a bajsza! A fehér-húsú ragadozó halban alig van szálka, a meleg vizeket kedveli. A filék sütve, füstölve is kedveltek. Manapság egyre gyakrabban találkozunk az afrikai harcsával, ami szintén hasonló tulajdonságú. Sok C-, B3-vitamint és káliumot, magnéziumot tartalmaz.

10 dkg=163 kcal, 11,3 g zsír

Fogas (Sander lucioperca) Ragadozó, édesvízben élő hal, gyorsan úszik, az „újszülött példányokat” az apahal védelmezi. Európában és az USA-ban él. Jellegzetes ízű húsa alig tartalmaz zsírt, lágy, de mégis tömör. Legfinomabb sütve, különböző mártásokkal.

10 dkg=90 kcal, 0,7 g zsír

Hering (Clupea harengus) Az észak-atlanti vizekben, az Északi- és Keleti-tengerben él. Ezüstösen csillogó bőre miatt a „tenger ezüstjének” is nevezik. Leggyakrabban konzervben találkozunk vele, pedig frissen is kitűnő. Húsa sok B1-, B2-vitamint, fluort és káliumot tartalmaz.

10 dkg=165 kcal, 14,9 g zsír

Tőkehal (Gadus morhua) A kifejlett példány 1 méter hosszúra megnőhet, súlya pedig 40 kg is lehet. Fehér húsa zsírszegény, sok jódot tartalmaz, ezért nagyon egészséges. Májából készül a csukamájolaj, ami rendkívül gazdag az értékes omega-3 zsírsavakban.

10 dkg=81 kcal, 0,6 g zsír

Lazac (Salmo salar) Húsa jellegzetesen rózsaszín, íze markáns. Állandóan vándorol, édes vízben születik, elúszik a tengerhez, majd újra visszatér az édesvízbe szaporodni. Kanadában, az Atlanti-tenger partjainál, az Északi- és Keleti tengerben él. Húsát süthetjük, grillezhetjük, párolhatjuk – fontos, hogy ne túl sokáig.

10 dkg=215 kcal, 13,3 g zsír

Lepényhal (Platichthys flesus) A lapos, szinte kör alakú hal teljesen „normális halként” születik. Fejlődése során a bal szeme a jobb oldalára vándorol, és elkezd az oldalán úszni. Leggyakrabban az Északi- és Keleti-tengerben él. A legnagyobbak 50 cm hosszúak és 2 kg nehezek is lehetnek. Húsa jódot, kalciumot, káliumot, nátriumot is tartalmaz. Egészben megsütve a legfinomabb.

10 dkg = 83 kcal, 0,8 g zsír

Pisztráng Oncorhynchus, Salmo és Salvelinus Zsírszegény, kevés szálkája van, ízletes, lágy húsú. Könnyen tenyészthető fajta. Élőhelyétől függően létezik édesvízi és tengeri fajta is. A lazaccal rokon, gyakran össze is keverik őket, de a pisztráng húsa fehér. Sok benne az A- és a B2-vitamin, a kálium és a nátrium.

10 dkg=103 kcal, 2,7 g zsír

Ponty (Cyprinus carpio) Szinte az egész világon, a legtöbb tóban megtalálható. Könnyen tenyészthető. A tükörpontyon kevesebb a pikkely, érdemesebb ezt vásárolni. A legfinomabb példányok 30-40 cm hosszúak, és 1,2-2,5 kg nagyságúak. Leggyakrabban karácsonykor kerül az asztalra, pedig bármikor nagyon finom!

10 dkg=115 kcal, 4,8 g zsír

Vörössügér (Perca) Nevét rózsaszín bőréről kapta. Tömör, száraz húsa azonban fehér, és nagyon kevés szálka található benne – leginkább sütésre való. Ragadozó hal, az Atlanti-óceán nyugati részén és az Indiai-óceán középső táján él. Húsa A-, C-vitamint, nátriumot, kalciumot tartalmaz.

10 dkg = 104 kcal, 2,6 g zsír

Nyelvhal (Soleidae) A legízletesebb halak egyike. Lágy, fehér húsa szinte szétolvad a nyelven. Tartalmaz A-, B1-vitamint, szelént, foszfort. A legnagyobb példányok 60 cm hosszúak és 80 dkg súlyúak. Legfinomabb, ha serpenyőben, egészben megpirítjuk.

10 dkg = 89 kcal, 2,5 g zsír

Tonhal (Scomber scombrus) Minden tengerben otthon érzi magát. Több fajtája létezik, a 70 centistől a 3 méteresig. A piros színű tömör hús íze legjobban a gyenge borjúfilére emlékeztet. Minél világosabb a húsa, annál frissebb a hal. Leginkább sütve, grillezve készítsük. Leggyakrabban azonban konzervként, olajban találkozunk vele.

10 dkg = 147 kcal, 8,5 g zsír

Rákok (Astacus astacus) A rákok családja nagyon sokféle. A nagyobbakat páncélosoknak nevezzük, ezek a homár, a languszta, a tarisznyarák. A másik csoportjuk a garnélarákok, ezek közé sorolhatjuk a nagyobb scampit, és a kisebb apró-rákokat, amelyeket az Északi-tengerben halásznak. De ide tartoznak az édesvízi rákok is. Közös bennük, hogy bátran fogyaszthatjuk őket kézzel! A farok részen a páncél két oldalát nyomjuk össze, így könnyen le tudjuk pattintani a húsról.

10 dkg = 75 kcal, 1,0 g zsír

Fekete kagyló (Mytilida) Eredetileg az Atlanti-óceán északi vidékén éltek, de napjainkban már sokfelé, kagylótelepeken tenyésztik. Kb. 5 év alatt érik el az átlagos nagyságukat (5-8 cm hosszú). 1 kg kagylóból 20 dkg kagylóhús marad. Sok vasat, A-, B-, C- és D-vitamint is tartalmaz.

10 dkg = 68 kcal, 1,9 g zsír

Tintahal (Sepiida) Más néven szépia, puhatestűek törzsébe és a fejlábúak osztályába sorolható állatfaj. Előfordul az Atlanti-óceánban, az Északi-tengerben, a Földközi tengerben. Testében meszes csont található, ezt nem fogyasztjuk. Tíz karját, amin tapadókorongokat találhatunk, különbözően készíthetjük el. Grillezve, salátába nagyon finom, érdemes előkészítve vásárolni.
Általános fogási tilalmak és méretkorlátozások
Az egyes halfajok fogását a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. CII. törvény szabályozza.
Ezektől egyes vízterületeken a vízgazdálkodó eltérhet. A horgászat előtt érdeklődjön a helyi szabályokról.
A linkek a Wikipédiában levő bővebb leírásokra mutatnak.
Halfaj neve Latin neve Tilalmi időszak Legkisebb kifogható méret naponta kifogható
Balin (Aspius aspius) március 1. - április 30. 40 cm 3 db
Compó (Tinca tinca) május 2. - június 15. 25 cm 3 db
Csuka (Esox lucius) február 15. - március 31. 40 cm 3 db
Európai harcsa (Silurus glanis) május 2. - június 15. 60 cm, tilalmi időben 100 cm 3 db
Fejes domolykó (Squalius cephalus) április 15. - május 31. 25 cm
Fogassüllő (Sander lucioperca) március 1. - április 30. 30 cm 3 db
Garda (Pelecus cultratus) április 15. - május 31. 20 cm
Jászkeszeg (Leuciscus idus) május 2. - június 15. 20 cm
Kecsege (Acipenser ruthenus) március 1. - május 31. megszűnt a tenyésztésük. -
Kősüllő (Sander volgensis) március 1. - június 30. 25 cm 3 db
Márna (Barbus barbus) május 2. - június 15. 40 cm 3 db
Paduc (Chondrostoma nasus) május 2. - június 15. 20 cm
Ponty (Cyprinus carpio) május 2. - június 15. 30 cm 3 db
Sebes pisztráng (Salmo trutta m. fario) október 1. - december 31. 22 cm 3 db
Sügér (Perca fluviatilis) március 1. - április 30. minden méret fogható
Szilvaorrú keszeg (Vimba vimba) május 2. - június 15. 20 cm