„Növények/B/Benedekfű” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) a Növények kategória hozzáadva (a HotCattel) |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
11. sor: | 11. sor: | ||
{{népies|áldott bogáncs, keserű bogáncs, áldottfű, áldott bárcs, áldott haloványka, pápafű.}} |
{{népies|áldott bogáncs, keserű bogáncs, áldottfű, áldott bárcs, áldott haloványka, pápafű.}} |
||
A '''benedekfű''' a |
A '''benedekfű''' a fészkesek családjába tartozó, étvágyjavító és az emésztést serkentő hatású gyógynövény, a '''''Cnicus''''' nemzetség egyetlen faja. |
||
== Elterjedése, élőhelye == |
|||
:A [[w:Földközi-tenger]] keleti medencéjéből terjedt el. [[w:Magyarország]]ra (és egész [[w:Európa|Európába]]) a bencés szerzetesek hozták Itáliából, és sokáig a kolostorkertekben termesztették. |
:A [[w:Földközi-tenger]] keleti medencéjéből terjedt el. [[w:Magyarország]]ra (és egész [[w:Európa|Európába]]) a bencés szerzetesek hozták Itáliából, és sokáig a kolostorkertekben termesztették. |
||
== Jellemzői, termesztése == |
|||
:Mediterrán vidékeken máig vadon élő, [[w:egyéves növény]]. Tenyészideje rövid: ha március-áprilisban vetjük, június-júliusban már virágzik is. |
:Mediterrán vidékeken máig vadon élő, [[w:egyéves növény]]. Tenyészideje rövid: ha március-áprilisban vetjük, június-júliusban már virágzik is. |
||
A lap 2018. augusztus 30., 03:53-kori változata
- (Cnicus benedictus, Syn: (Syn: {{{2}}}, )
- Más neve(i): áldott bogáncs, keserű bogáncs, áldottfű, áldott bárcs, áldott haloványka, pápafű.
A benedekfű a fészkesek családjába tartozó, étvágyjavító és az emésztést serkentő hatású gyógynövény, a Cnicus nemzetség egyetlen faja.
- A w:Földközi-tenger keleti medencéjéből terjedt el. w:Magyarországra (és egész Európába) a bencés szerzetesek hozták Itáliából, és sokáig a kolostorkertekben termesztették.
- Mediterrán vidékeken máig vadon élő, w:egyéves növény. Tenyészideje rövid: ha március-áprilisban vetjük, június-júliusban már virágzik is.
- A fél méter magas növény ötélű szárat hajt. A szár alul érdes és mirigyszőrök borítják. Hosszú, szeldelt levelei lándzsa alakúak és tüskések. Virágai sárgák.
Kaszattermése szappangyártásra alkalmas zsíros olajat is tartalmaz.
Hatóanyagai
- w:Szeszkviterpén laktonokat (w:knicint, w:artemizifolint), w:lignánokat, nyálkát, w:cseranyagot, gyantát, w:nikotinsavat, w:szalonitenoidot, w:artemizifolint, kálium- és magnéziumsókat, nyomokban w:illóolajat tartalmaz.
Drogjának latin neve Cardui benedicti herba.
Felhasználása
- Virágzása kezdetén aratják. Gyógyászati célokra oldalhajtásait és felső 30–40 cm hosszú virágos, leveles részét szedik. Árnyékos helyen kell szárítani, mert a napfényre érzékeny; azon hamar kifakul. 1 kilogramm szárítmányhoz 4 kilogramm nyers növény kell.
Jó emésztés- és étvágyjavító hatású szer. Fokozza a gyomorsav elválasztását. A népi gyógyászatban epehajtóként, így sárgaság ellen is alkalmazzák. Védi a májat. Más, hasonló hatású drogokkal előnyösen kombinálható.
- Különösen nőgyógyászati panaszokra (erős és rendszertelen menstruációs vérzés csillapítására) és idegkimerültség ellen ajánlott. Antibiotikus hatása is van.
Teában gyakran keverik citromfűvel.
A XVI. században tévesen azt gondolták, hogy a pestis gyógyítására alkalmas.
Rendkívül keserű; ezt a likőriparban használják ki (gyomorkeserűk gyártásánál).
Lásd még: Benedekfű
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Benedekfű, 2011. március 14., 03:29 (CET)