Más neve(i): Ciprusfű, ebruta, Istenfa, Istenfű, Isten fája, abrutüröm, ürömcserje, seprőruta, Istenfácska.
100–120 cm magas, fásodó tövű, erős illatú félcserje.
Már az ókorban epe- és májgyógyszert készítettek belőle. Közép- és Kelet-Európában – így Magyarországon is – temetőkben, kertekben dísznövényként vagy sövényként ültetik; gyakran kivadul. Őshazája nem ismert.
A leveleket és hajtásokat májustól egészen a fagyok beálltáig szedhetjük, és alkalmasak szárításra is.
Kesernyés ízű erős aromájú növény, mely javítja az emésztést és a májfunkciókat.
Konyhai felhasználása során mártások és sültek, (főleg kacsa, liba) ízesítésére használhatjuk, kesernyés íze a salátáknak fanyar ízt kölcsönöz, de italok ízesítéséhez is használják. Intenzív aromája miatt óvatosan adagoljuk. Gyomorkímélő fűszer, amely segíti a zsíros ételek emésztését.
Étvágygerjesztő, gyomorerősítő, és emésztést serkentő hatása miatt gyomor és emésztési problémákra használhatjuk.
Teája enyhíti a görcsös panaszokat, féregűző, köptető, gyomorerősítő, és étvágygerjesztő hatású.
Illóolaja fertőtlenítő hatású, ezért korábban a fehér ürömmel együtt bélféregűzésre alkalmazták.
A leveleket és hajtásokat illatzsákocskákba téve a ruhásszekrényben elűzi a molyokat.|}
Lásd még: A növényről Mit-mihez Tanácsok
