Gyógynövény/Gyógyhatása/V/Vadrózsa

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3792 bájt

Növények gyógyhatása

Vadrózsa

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

Vadrózsa


Vadrózsa
(Rosa canina, Syn: -)
Drog Cynosbati pseudofructus, (csipkebogyó~Cynosbati fructus cum seminibus'', (Ph. Hg. VII.)
Más neve(i): vadrózsa, gyepűrózsa, csipkerózsa, bicskefa, ebcsipke, gyepű-, parlagi-, vagy vadrózsa, tüskefa.

A vadrózsa őshonos gyógy- és fűszernövény. Termése a csipkebogyó, amelyet egyes vidékeken petymegnek vagy hecsedlinek is neveznek, ezért itt a növényt hecsedlibokornak, a terméséből készült bort, lekvárt és teát hecsedlibornak, hecsedlilekvárnak és hecsedliteának is mondják.

Erdőszéleken, cserjésekben gyakran találkozhatunk vele. Tavasszal fehér, de rózsaszínnel bemosott virágaival, ősszel áltermésének égőpiros színével hívja fel magára a figyelmet. Több kisebb fajra bontható, mindegyik gyűjthető. Más fajok is hasznosak, leginkább: R. pendulina L., alpesi rózsa. A csipkerózsa májusban, júniusban virágzik. Az álterméseket kocsány nélkül augusztus végétől az első deres napokig gyűjtik, amíg kemény az áltermés fala. Aszmagtól mentesítve (kézzel vagy erre szolgáló, ún. aszmagoló géppel kettévágva és kitisztítva) vagy egészben hagyva szellős helyen kiterítve vagy műszárítón szárítják (beszáradás 2:1 egész csipkebogyó, 4:1 “csipkehús”).


Tartalmaz:→ 0,2-1,2% (vagy több) aszkorbinsav, kb. 15% pektin, cukor, szerves savak, gallotannin, flavonoidok, anthocyanok, kb. 0,03% illóolaj, karotinoidok (rubixantin-izomérek, lycopin, b-karotin stb.), mikroelemek, aszmagban kb. 10% zsíros olaj, nyomokban illóolaj, cserzőanyag, foszfolipid, nyálka-poliszaharid, 0,5-1% C-vitamin, 10-20% cukor, 10% pektin 3% alma- és citromsav, vas, Mg, mész, illó- és zsíros olaj, cseranyag, A-, B-, K- és P-vitamin
Gyógyhatása(i): Magas C-vitamin tartama miatt meghűléses betegségek megelőzésére és gyógyításár használjuk. - Vese- és hólyagbántalmakban szenvedőknek vizelethajtó. - emésztést javító, erősítő hatású, hólyaghurutban vér- és fehérjevizelés esetén ajánlott. meghűlés, grippe esetén vitaminpótló (C-vitamin, flavonoidok), enyhe vizelethajtó (diureticum), hashajtó (laxans) (szerves savak, pektin), lekvár, gyümölcsíz, szörp készül belőle. Aszmag népgyógyászatban vizelethajtó (diureticum) vese- és hólyagbántalmak esetén. Virága rózsavízként antiszeptikus hatású frissítő, levelének forrázata frissítő, összehúzó hatású gyógytea. Már az ókorban is a skorbut gyógyszerének tartották.[forrás?] Tea, szörp, bor, lekvár formájában fogyasztjuk. A magjában E-vitamin van, ezért a belőle készített csipkebogyóbort, kimagozatlan friss gyümölcsből ajánlott készíteni. Az így készített bor vitaminpótló, enyhe gyulladáscsökkentő, és vesekőoldó, enyhén vizelethajtó és gyulladásgátló hatású. Ezt a tulajdonságát főzetében vagy speciális vese- és húgykőoldó teakeverékekben is felhasználják.


Felhasználjuk: Élvezeti teaként iható, gyermekeknek is adható.
Ellenjavallat: Mellékhatása nincs.


Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Vadrózsa


A Wikimédia Commons tartalmaz Vadrózsa témájú médiaállományokat.