Gyógynövény/Gyógyhatása/Sz/Szegfűbors

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 1541 bájt

Növények gyógyhatása

Szegfűbors

LatinGyógynövényGyógynövények listájaGyógynövények hatóanyagaiGyógynövények gyűjtéseGyógynövény‐gyógyszer interakciókGyógynövények Interakciós hatásaiGyógynövények felhasználásaGyógynövények adagolásaNövények gyógyhatásaGyógygombákTerápiákBetegségekGyógyteákIllóolajokZsíros olajokMihez-mitTanácsok


Szegfűbors
Szárított szegfűbors termés


Szegfűbors
(Pimenta dioica, Syn: Pimenta officinalis)
Drog Pimentae fructus, Pimentae folium,
Más neve(i): jamaikaibors

Nyugat-Indiában, Jamaicában, illetve Közép-Amerikában honos, de Indiában is kiterjedten termesztik. 10-13 m magas, örökzöld fa.

Tartalmaz:→ 2-5% illóolaj (kb. 75%, levélben 80-90% eugenol és eugenolmetiléter, továbbá caryophyllen, phellandren, cineol), zsíros olaj a termésben, gyanta, tannin A magokból sajtolt olaj 70%-a eugenol: ez van a szegfűszegben, a fahéjban és a szerecsendióban is, ez az olaj ad jellegzetes ízt a Chartreuse-nek és a többi, évszázadok óta vele ízesített likőröknek.
Gyógyhatása(i): aromaticum, stimulans, tonicum emésztési zavarok esetén. Illóolajat főleg a levélből nyernek.


Felhasználjuk:Fűszer, és a likőripar is felhasználja.
Ellenjavallat: -


Lásd még: A növényről Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Szegfűbors


A Wikimédia Commons tartalmaz Szegfűbors témájú médiaállományokat.