Növények/Növények gyógyhatása/S/Spenót

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 1891 bájt

Növények gyógyhatása

Spenót

Spenót, v. paraj


Spenót
(Spinacia oleracea, Syn:-)
(Drog(ok):Spinaciae folium Spinaciae herba)
Más neve(i): paraj, spinót, spenát, spinát, spinác, barátparéj.


A spenót vagy paraj, () a disznóparéjfélék (Amaranthaceae) (korábban: libatopfélék) családjába tartozó, világszerte elterjedt kultúrnövény. Honos Közép- és DNy-Ázsiában, világszerte konyhakerti főzeléknövény, egyéves lágyszárú. Üzemi méretben is termeszthető.


Tartalmaz: A spenót leveleiben triterpén-szaponinok, betain, vitaminok, oxálsav, nitrátok klorofill, karotinoidok, aminok, flavonoid (patuletin, spinacetin), szterol (spinaszterol), vitaminok, fenolkarbonsavak, vas találhatók.
Gyógyhatása(i): A leveléből készült ételek az emésztésre a hasnyálmirigy működésére jó hatással vannak, valószínűleg a szaponinok miatt. A talajtól függően nagy mennyiségű vasat tartalmazhat, azonban ennek nagy része nehezen felszívódó formában van jelen, és az oxalátok is gátolják a felszívódását. Magas (0,97) oxalát-, és nitráttartalma miatt nem szabad túl sűrűn fogyasztani.


Felhasználjuk:Élelmiszer. Leggyakrabban főzeléknövényként, főleg tészta festésére vagy salátaként használják fel, iparilag pedig klorofill előállítására.
Spenót elenjavallat: Magas (0,97) oxalát-, és nitráttartalma miatt nem szabad túl sűrűn fogyasztani.


Nyíl.gif Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Spenót


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Spenót témájú médiaállományokat.