Növények/Növények gyógyhatása/S/Salamonpecsét

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 3371 bájt

Növények

Salamonpecsét

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövényekEhető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎ Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények‎ Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények‎ Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vízinövények Inváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunk

Salamonpecsét


Salamonpecsét
(Polygonatum officinale , Syn: Polygonatum odoratum )
(Drog(ok):Polygonati rhizoma (et radix), Sigilli Salamonis rhizoma, )
Más neve(i): Soktérdű salamonpecsét, orvosi vagy szagos salamonpecsét

A salmoanpecsét (Polygonatum odoratum, P.officinale) a spárgavirágúak rendjébe, ezen belül a spárgafélék családjába tartozó növényfaj. Honos Eurázsiában, Mediterráneumban. Évelő lágyszárú. Középhegységben gyakori, máshol szórványos. Erdős-sztyepp faj, nyílt bokorerdőkben, száraz tölgyesekben, szegélyekben található. A nemzetségbe hozzávetőlegesen 50 faj tartozik, melyek főképp a mérsékelt övben elterjedtek. Magyarországon négy faj őshonos.

  • széleslevelű salamonpecsét ~ (Polygonatum latifolium) ~ Honos DK-Európában. Évelő lágyszárú. Középhegységben, Dunántúlon elég gyakori üde lomberdőkben.
  • Fürtös salamonpecsét ~ (Polygonatum multiflorum) ~ Honos D-Eurázsiában. Évelő lágyszárú. A Középhegységben és a Dunántúlon gyakori üde gyertyán- és bükkelegyes erdőkben.
  • Soktérdű salamonpecsét ~ (Polygonatm odoruatum, P. officinale) ~ Magyarországon őshonos növény, az Alföldön és a Magyar-középhegység területén él, gyakran megtalálható száraz, pusztai gyepekben, erdőkben (főleg tölgyesekben) és cserjésekben.
  • Pávafarkú salamonpecsét ~ (Polygonatum verticillatum) ~ Európai-dél-eurázsiai flóraelemként Nyugat-Ázsiában, (beleértve Kínát, a Himaláját), Európában pedig Skandináviától délre és Spanyolországtól keletre, (beleértve az Egyesült Királyságot) is megtalálható. Magyarországi lelőhelyei: Zempléni-hegység, Aggteleki-karszt, Bükk-vidék, Mátra, Börzsöny. Virágzási ideje május – június.


Tartalmaz: szaponin (spirostan-típusú szapogeninnel), poliszaharid, nyálka-heteropoliszaharid, aszparagin, allantoin
Gyógyhatása(i): A gyógyszeriparban gyöktörzsét (Polygonati rhizoma) használják fel, mivel szívserkentő, vizelethajtó hatású, illetve cukorbaj ellen hatásos anyag található benne. Vércukorszint-csökkentő erősebb alimentaris hyperglykaemiában, népgyógyászatban (diureticum) főleg reumás panaszokra.


Felhasználjuk:Gyöktörzsének porából régen kenőcsöt készítettek, mellyel gennyes daganatokat kentek be azok elmulasztására, de hölgyek is használták arcpirosítóként, köszönhetően hajszálértágító, vagyis a bőr vérbőségét, pirosodását okozó hatása miatt.
Salamonpecsét ellenjavallat: Házi szerként való alkalmazása veszélyes, fokozott óvatosságot igényel, mivel MÉRGEZŐ! hatású lehet. Ettől eltekintve gyökere és fiatal hajtásai is ehetők, ez utóbbiak íze a spárgáéra hasonlít.


Sideways Arrow Icon.svg Lásd még: A növényről Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Salamonpecsét


A Wikimédia Commons tartalmaz Salamonpecsét témájú médiaállományokat.