Gyógynövény/Gyógyhatása/S/Salátaboglárka

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 1618 bájt

Növények gyógyhatása

Salátaboglárka

LatinGyógynövényGyógynövények listájaGyógynövények hatóanyagaiGyógynövények gyűjtéseGyógynövény‐gyógyszer interakciókGyógynövények Interakciós hatásaiGyógynövények felhasználásaGyógynövények adagolásaNövények gyógyhatásaGyógygombákTerápiákBetegségekGyógyteákIllóolajokZsíros olajokMihez-mitTanácsok


Salátaboglárka


Salátaboglárka
(Ficaria verna, Syn: Ranunculus ficaria, Ficaria ranunculoides)
Drog Ficariae (minoris) radix,
Más neve(i): nyugati salátaboglárka


A salátaboglárka a boglárkafélék családjában a névadó boglárka nemzetség egyik faja. Honos Európában, Ny-Ázsiában, évelő (többéves) lágyszárú. Országszerte üde erdőkben, gyertyánostölgyesekben gyakori.


Tartalmaz:→ levélben kevés anemonin, kb. 2% triterpén-szaponin (aglikon hederagenin, oleanolsav), gyökérben tannin. Kevés protoanemonint, alkaloidokat, szaponinokat, cserzőanyagokat, sok C-vitamint tartalmaz.
Gyógyhatása(i): Virágzás előtt szedett fiatal leveleit (amelyek még nem tartalmazzák a bőrt és nyálkahártyát izgató protoanemonint) és virágait is salátának eszik. A népi gyógyászatban skorbut és krónikus bőrpanaszok ellen alkalmazták. A megvastagodott gyökerek nedve szemölcs ellen használható. vizelethajtó (diureticum), gyökérnedv népgyógyászatban aranyérre.


Felhasználjuk:A homeopátia aranyér kezelésére használja.
Ellenjavallat: -


Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Salátaboglárka


A Wikimédia Commons tartalmaz Salátaboglárka témájú médiaállományokat.