Növények/Növények gyógyhatása/S/Salátaboglárka

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 1588 bájt

Növények gyógyhatása

Salátaboglárka

Salátaboglárka


Salátaboglárka
(Ficaria verna, Syn:Ranunculus ficaria, Ficaria ranunculoides)
(Drog(ok):Ficariae (minoris) radix Chelidonii minoris herba)
Más neve(i): nyugati salátaboglárka


A salátaboglárka a boglárkafélék családjában a névadó boglárka nemzetség egyik faja. Honos Európában, Ny-Ázsiában, évelő (többéves) lágyszárú. Országszerte üde erdőkben, gyertyánostölgyesekben gyakori.


Tartalmaz: levélben kevés anemonin, kb. 2% triterpén-szaponin (aglikon hederagenin, oleanolsav), gyökérben tannin. Kevés protoanemonint, alkaloidokat, szaponinokat, cserzőanyagokat, sok C-vitamint tartalmaz.
Gyógyhatása(i): Virágzás előtt szedett fiatal leveleit (amelyek még nem tartalmazzák a bőrt és nyálkahártyát izgató protoanemonint) és virágait is salátának eszik. A népi gyógyászatban skorbut és krónikus bőrpanaszok ellen alkalmazták. A megvastagodott gyökerek nedve szemölcs ellen használható. vizelethajtó (diureticum), gyökérnedv népgyógyászatban aranyérre.


Felhasználjuk:A homeopátia aranyér kezelésére használja.
Salátaboglárka elenjavallat: -


Nyíl.gif Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Salátaboglárka


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Salátaboglárka témájú médiaállományokat.