Növények/Növények gyógyhatása/S/Sárgarépa

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 2036 bájt

Növények gyógyhatása

Sárgarépa


Sárgarépa


Sárgarépa
(Daucus carota subsp. sativus, Syn: -)
(Drog(ok):Dauci sativi radix, Dauci sativi folium (herba), Dauci sativi fructus (semen) )
Más neve(i): murok


A sárgarépa fontos zöldségnövény, jelentős vitaminforrás, régóta ismerjük és termesztjük. A vadon előforduló, Európában és Délnyugat-Ázsiában őshonos vadmurok (Daucus carota) háziasított alfaja. A nemesített változat a vadhoz képest jóval nagyobb répatesttel rendelkezik, ízletesebb és kevésbé fásodó szerkezetű.


Tartalmaz:kb. 88% vizet, 7% cukrot, 1% fehérjét, 1% rostot, 1% hamut és 0,2% zsírt, továbbá rost főleg cellulóz, kisebb részben hemicellulóz és lignin, gazdag antioxidánsokban és ásványi anyagokban.
Gyógyhatása(i): Fontos élelmiszer növény


Felhasználjuk:levesek, saláták, főzelékek, hidegkonyhai készítmények, bébiételek készítésére, és nagyon sok ételkülönlegesség ízesítője vagy díszítője is lehet. Pépesítve bébiételek készülnek belőle; víztelenítve chips, pehely, por; vékonyan szeletelve olajban ki lehet sütni, mint a burgonyát, édességek is készüljenek belőle, mint sütemény, puding, gyümölcslekvár. A sárgarépalé egészségvédő italként önmagában vagy mással keverve (pl. céklalével, narancslével), egészségvédő ital.


Sárgarépa elenjavallat: Napi 15 gramm sárgarépa fogyasztása fedezi a napi szükségletet, ezért figyeljünk oda a túladagolásra, mert gyerekeknél ellenreakciót válthat ki.


Nyíl.gif Lásd még: A növényről Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Sárgarépa


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgarépa témájú médiaállományokat.