Növények/Növények gyógyhatása/K/Kenyérfa

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 1981 bájt

Növények

Kenyérfa

Kenyérfa


Kenyérfa
(Artocarpus heterophyllus, Syn:-)
(Drog(ok):Artocarpus fructus ')
Más neve(i): jákafa


A kenyérfa a rózsavirágúak rendjébe és az eperfafélék családjába tartozó nemzetség. Rokonságban áll a fügékkel. Legismertebb és a leggyakrabban termesztett faja, a trópusi kenyérfa (Artocarpus altilis). Az egyes fajok Ázsia délkeleti részén, illetve a Csendes-óceán szigetein őshonosak. Azonban sok más trópusi térségbe is betelepítették.


Tartalmaz: kéregben, levélben flavon morin, artocarpetin, flavan artocarpanon, prenilflavonszármazék cikloartocarpin, artocarpin, cyanomaclurin
Gyógyhatása(i): '


Felhasználjuk:A legtöbb faj termése sok keményítőt tartalmaz, ezért nyersen csak ritkán fogyasztják. Leggyakrabban sütik, főzik vagy szárítva lisztté őrlik. A Karib-tenger szigeteire és az amerikai kontinensre Mexikótól Brazíliáig Cook kapitány javaslatára telepítették be. Az első szállítmányt a Bounty vitte volna Tahitiről; ez az ismert lázadás miatt meghiúsult. A kenyérfát gyakorta a házak körül nevelik, termését a piacokon árusítják. Három kenyérfa elegendő egy ember ellátására, bár ez a táplálkozás rendkívül egysíkú. A déltengeri szigeteken a fa (A. anisophyllus, A. dadah) kérgének rostos, belső részéből ruhát, fájából kenut és bútort készítenek, tejnedvéből ragasztót és tömítőanyagot nyernek.
Kenyérfa elenjavallat: -


Nyíl.gif Lásd még: A növényről|Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Kenyérfa


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kenyérfa témájú médiaállományokat.