Gyógynövény/Gyógyhatása/G/Gyújtoványfű

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3474 bájt

Növények gyógyhatása

Gyújtoványfű

LatinGyógynövényGyógynövények listájaGyógynövények hatóanyagaiGyógynövények gyűjtéseGyógynövény‐gyógyszer interakciókGyógynövények Interakciós hatásaiGyógynövények felhasználásaGyógynövények adagolásaNövények gyógyhatásaGyógygombákTerápiákBetegségekGyógyteákIllóolajokZsíros olajokMihez-mitTanácsok


Illusztráció
Gyújtoványfű
Gyújtoványfű
(Linaria vulgaris, Syn: )
Drog Linariae herba,
Más neve(i): közönséges gyújtoványfű, vadtátika, gyújtoványfű, ...
A közönséges gyújtoványfű a valódi kétszikűek közé tartozó görvélyfűfélék családjának egyik faja. Magyar nevét valószínűleg a virág gyertya lángjára emlékeztető alakjáról kapta. Európa nagy része, útszegélyeken, törmelékes helyeken vasutak környékén, kőfejtőkben, szántóföldeken, erdei tisztásokon található. A mérsékelten üdétől a száraz, tápanyagban gazdag talajokon él.
Évelő 20–30 cm magas növény. Egyenesen felálló szára a tövénél elágazik. Levelei szálas-lándzsásak, alapjuk felé ék alakúan elkeskenyedők, 1–3 cm hosszúak, tömötten állnak. A szélük kissé lefelé begöngyölődött, színük szürkészöld.
Virágai tömött fürtben nyílnak júliustól szeptemberig. A virágzat tengelye és a virágok kocsányai többnyire mirigyesek. 5 csészelevelének háromszögletű cimpái vannak, ezek rövidebbek a virágkocsánynál. A sziromlevelek 1–2 cm hosszúak, a kétajkú párta halványsárga, torka narancssárga. A sarkantyú valamivel rövidebb mint a párta, amely 4 porzólevelet zár magába. A magház felső állású, 2 termőlevélből alakul ki. Rovar és önmegporzású. Termése toktermés, 4-10 nagy foggal nyílik fel. Hangyák és a szél terjesztik szét a magokat.


Felhasználható része(i): herba
Tartalmaz:→ Antirrhinin, phtosterin, parafin, linarin származékok, hangyasav. A virágban zsíros-olaj.
A virágos hajtását kell gyűjteni.
Gyógyhatása(i): Külsőleg fekélyes sebekre, furunkulusra, pépes borogatásként-, belsőleg vízhajtóként alkalmazták. - Szem- és epeút gyulladásra, máj-, vese-, és lépbetegségekre, gyomorégésre, savtúltengésre, székrekedésre, aranyérre, prosztata megnagyobbodásra, éjjeli ágybavizelésre, vizelettartási gondokra alkalmazzák. - Bélféregűző és hashajtó hatása is elismert.
A középkorban megbecsült gyógynövény volt. A rontás ellenszerének tartották. A „rontás van rajta” azt jelentette, hogy valakin rossz varázslat ül. Ilyen rossz varázslatnak tartották az impotenciát vagy a lumbágót. Ezeket a varázslatokat úgy lehetett megtörni, hogy az ilyen ember megfürdött egy kád gyújtoványfüves vízben. Megelőzésként a rontás elkerülésére mindig magánál kellett hordani egy keveset a növényből.


Felhasználjuk:Teaforrázatként az emésztőrendszer tisztítására, vizelet és hashajtó hatású. ülőfürdőként használatos felfázás és menstruációs problémákra, vagy reumás fájdalmakra. Székrekedés, epe- és májbántalmakra adott teakeverékek alkotórésze lehet. Kenőcsként aranyér és visszérgyulladás esetén alkalmazták.
Ellenjavallat: -


Lásd még: A növényről Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Gyújtoványfű


A Wikimédia Commons tartalmaz Gyújtoványfű témájú médiaállományokat.