Növények/Növények gyógyhatása/G/Gyújtoványfű
< Növények | Növények gyógyhatása | G
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Latin Növények listája Allergén növényekDísznövények Ehető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vízinövények Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk
Gyújtoványfű
- (Linaria vulgaris, Syn: )
- (Drog(ok):Linariae herba, )
- Más neve(i): közönséges gyújtoványfű, vadtátika, gyújtoványfű, ...
- A közönséges gyújtoványfű a valódi kétszikűek közé tartozó görvélyfűfélék családjának egyik faja. Magyar nevét valószínűleg a virág gyertya lángjára emlékeztető alakjáról kapta. Európa nagy része, útszegélyeken, törmelékes helyeken vasutak környékén, kőfejtőkben, szántóföldeken, erdei tisztásokon található. A mérsékelten üdétől a száraz, tápanyagban gazdag talajokon él.
- Évelő 20–30 cm magas növény. Egyenesen felálló szára a tövénél elágazik. Levelei szálas-lándzsásak, alapjuk felé ék alakúan elkeskenyedők, 1–3 cm hosszúak, tömötten állnak. A szélük kissé lefelé begöngyölődött, színük szürkészöld.
- Virágai tömött fürtben nyílnak júliustól szeptemberig. A virágzat tengelye és a virágok kocsányai többnyire mirigyesek. 5 csészelevelének háromszögletű cimpái vannak, ezek rövidebbek a virágkocsánynál. A sziromlevelek 1–2 cm hosszúak, a kétajkú párta halványsárga, torka narancssárga. A sarkantyú valamivel rövidebb mint a párta, amely 4 porzólevelet zár magába. A magház felső állású, 2 termőlevélből alakul ki. Rovar és önmegporzású. Termése toktermés, 4-10 nagy foggal nyílik fel. Hangyák és a szél terjesztik szét a magokat.
- Felhasználható része(i): herba
- Tartalmaz
- - Antirrhinin, phtosterin, parafin, linarin származékok, hangyasav. A virágban zsíros-olaj.
- A virágos hajtását kell gyűjteni.
- Gyógyhatása(i): Külsőleg fekélyes sebekre, furunkulusra, pépes borogatásként-, belsőleg vízhajtóként alkalmazták. - Szem- és epeút gyulladásra, máj-, vese-, és lépbetegségekre, gyomorégésre, savtúltengésre, székrekedésre, aranyérre, prosztata megnagyobbodásra, éjjeli ágybavizelésre, vizelettartási gondokra alkalmazzák. - Bélféregűző és hashajtó hatása is elismert.
- A középkorban megbecsült gyógynövény volt. A rontás ellenszerének tartották. A „rontás van rajta” azt jelentette, hogy valakin rossz varázslat ül. Ilyen rossz varázslatnak tartották az impotenciát vagy a lumbágót. Ezeket a varázslatokat úgy lehetett megtörni, hogy az ilyen ember megfürdött egy kád gyújtoványfüves vízben. Megelőzésként a rontás elkerülésére mindig magánál kellett hordani egy keveset a növényből.
- Felhasználjuk:Teaforrázatként az emésztőrendszer tisztítására, vizelet és hashajtó hatású. ülőfürdőként használatos felfázás és menstruációs problémákra, vagy reumás fájdalmakra. Székrekedés, epe- és májbántalmakra adott teakeverékek alkotórésze lehet. Kenőcsként aranyér és visszérgyulladás esetén alkalmazták.
- Gyújtoványfű ellenjavallat: -
Lásd még: A növényről Mit-mihez
- Magyar Wikipédia: Gyújtoványfű
