Növények/Növények gyógyhatása/F/Fehér mustár

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

__HOTOC__

A lap mérete: 2483 bájt

Növények gyógyhatása

Fehér mustár


Fehér mustár
Fehér mustár


Fehér mustár
(Sinapis alba, Syn: -)
(Drog(ok):Sinapis albae semen, Erucae semen Sinapis oleum )
Más neve(i): angol mustár


A fehér mustár, más néven angol mustár vagy fehér repce (Sinapis alba) a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó növényfaj. Nyugat-Ázsiából és a mediterrán térségből származik. Több földrészen termesztik, Mediterráneumban, elterjedt sokfelé, főleg Eurázsiában, Magyarországon is nagy területen, magja jelentős fűszeralapanyag.

Egyéves lágyszárú, nálunk is termeszthető. A fekete mustár mellett még a szareptai mustárt (Brassica x juncea) és magja (Sinapis junceae semen) is termesztik. Márciusban 24-30 cm sortávolságra, 1-1,5 cm mélyre vetik, általában júniusban virágzik és július végén, augusztus elején érik. Akkor aratják, amikor a virágzati tengely és a termésfal már sárgásfehér. Cséplés és tisztítás után legfeljebb 600 °C-on szárítják (beszáradás 1,1-1,2:1).


Tartalmaz: 1-1,2% glikozinolát szinalbin, szinigrin és csípős, de kevésbé szúrós szagú bomlástermék hidroxi-benzil-izotiocianát
Gyógyhatása(i): magból kivont olaja közel azonos összetételű a fekete mustáréval (Brassica nigra). Magot egészben lenyelve dyspepsiában, grippe ellen, külsőleg, széttörve, borogatásként, vérbőséget okoz, ezáltal enyhíti az ízületi fájdalmat. Magja nyálkaanyag tartalma miatt enyhe hashajtó hatású; ezen kívül baktériumölő (antibakteriális), vírusölő (antivirális), étvágygerjesztő, szélhajtó, emésztést segítő, vízhajtó, hánytató és nyálkaoldó hatása van.


Felhasználjuk: Homeopátia és az Élelmiszeripar is felhasználja.
Fehér mustár elenjavallat: Az erukasav-tartalma kedvezőtlen jellemzője.


Nyíl.gif Lásd még: A növényről Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Fehér mustár


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér mustár témájú médiaállományokat.