Növények/Növények gyógyhatása/B/Bengekéreg

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 1962 bájt

Növények gyógyhatása

Bengekéreg


közönséges kutyabenge
Bengekéreg
(Frangula alnus, Syn: Rhamnus frangula)
(Drog(ok): Frangulae cortex )
Más neve(i): büdös cseresznye, büdös kökény, büdös fa, ebsefa, harasztfa, kutyafa, puskaporfa, festőkökény, varjúbingó.

A közönséges kutyabenge a rózsavirágúak rendjébe, ezen belül a bengefélék családjába tartozó faj. A közönséges kutyabenge csaknem egész Európa területén őshonos; ezenkívül Észak-Afrikában és Szibérián keresztül Nyugat-Kínában is megtalálható. Észak-Amerika keleti részére is betelepítették


Tartalmaz: anthraglikozidák, antrakinon, flavonoid, csersav, cukor, kizofánsav, frangulin ↓ emodin glikozida (állás közben keletk.)
Gyógyhatása(i): Hashajtó (béltisztító, soványító) - féregűző. Kérge tea vagy kivonat formájában hashajtó hatású. Gyakori alkotórésze az étvágyjavító, emésztésserkentő, epe- és májbántalmak elleni teakeverékeknek. Elhízás, felfúvódás elleni teakeverékekben is megtalálható. Érelmeszesedés, magas vérnyomás, menstruációs zavarok esetén is használják. A bengekérget hashajtó és kolagóg (epehajtó), féregűző szerként használják fel.


Felhasználjuk:'
Bengekéreg elenjavallat: Huzamos fogyasztása nem ajánlott, mert mellékhatásként izgatja a beleket, és székrekedést is okozhat. A friss kéreg MÉRGEZŐ! hatású, csak egy évi szárítás, vagy hőkezelés után szabad felhasználni.


Nyíl.gif Lásd még: A növényről Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Bengekéreg


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bengekéreg témájú médiaállományokat.