Növények/K/Kanáriköles

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | K
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 4020 bájt

Növények

Kanáriköles

Kanáriköles
Phalaris canariensis seed.jpg
az Oulema melanopus, a fénymag legfőbb kártevője
Kanáriköles
(Drog(ok):Canariense semen, -)
(Phalaris canariensis, Syn: -)
Más neve(i): Fénymag
A kanáriköles az egyszikűek osztályának a perjevirágúak rendjébe, ezen belül a perjefélék családjába tartozó faj.
A fénymag őshazája a Kanári-szigetek és a Földközi-tenger térségének nyugati része, köztük Észak-Afrika is. Őshazájára a fényben gazdag mediterráneumra, nemcsak magyar neve, hanem a fény iránti igényessége is emlékeztet. Szívós növényfaj, a hőre, a tápanyagra, a talajnedvességre sem érzékeny, hiszen elvadult állományai találhatók a Kaukázusban. Ezt a növényt, a világszerte termesztik és sok helyen el is vadult.
Vad állományai találhatók: az Azori-szigeteken, Dániában, Svédországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában, Belgiumban, Fehéroroszországban, Albániában, Bulgáriában, Horvátországban, Szlovéniában, Franciaországban, Spanyolországban, Észtország, Törökországban, Mexikóban, Kolumbiában, Peruban, Chilében, Argentínában, Hawaiin és Új-Zélandon. A fő fénymagot termesztő országok: Kanada, az Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Csehország, Hollandia és Magyarország.
Az élőhelyi viszonyoktól függően, a fénymag termete eltérő. Általában a főhajtásokból és mellékhajtásokból álló, merev, sima, felálló szalmaszára 30-100 centiméter magas. Ennek csúcsán fejlődnek ki a tojásdad alakú, felálló, 15-16 milliméter hosszú bugavirágzatok (füzéres fürtvirágzatok).
A virágok széllel porozódnak, idegen virágportól termékenyülnek, de kis számban öntermékenyítő egyedek is előfordulnak. A kemény, erősen lapított, szorosan összenyomott füzérkék éréskor széttöredeznek, a pelyvalevelek éréskor szétnyílnak, s a mag könnyen kipereg közülük. A virágból a bibe lép ki előbb, s csak később jelennek meg a porzók. Szemtermésének a fala összenőtt a maghéjjal; a fellevélből alakult toklászok rajta maradnak a termésen.

Hatóanyag

kb. 5% zsíros olaj, szitoszterol, keményítő, fehérje, kovasav
Gyógyhatása(i): vizelethajtó - a vizelet keletkezését és kiürítését fokozó (diureticum), főleg hólyagkő esetén.

Alkalmazás

Élelmiszer (szemből liszt, kása), madáreleség, takarmány.
Magyarországi termesztése tápanyagokban gazdag, jó minőségű talajokon lehet sikeres. Magjának kicsiny mérete miatt kellően eldolgozott, megfelelően tömörített talajban készített magágyat kíván. Április elején, 1-1,5 centiméter mélységben olyan sűrűn vetjük, mint a gabonát. A vetőmagszükséglet 50-55 kilogramm hektáronként. A fénymag tápanyagigényes növény, olyannyira, hogy a vegetáció ideje alatt folyamatos nitrogénellátást kíván. Tenyészideje 110-120 nap; az aratását viaszéréskor gabonakombájnnal végezhetjük. Termése, a talajtól és az időjárástól függően, akár 1-2 tonna hektáronként is lehet.
Fő kártevője az veresnyakú árpabogár Oulema melanopus nevű bogár, amely ellen azonban foszforsavészteres kezeléssel harcolhatunk.
Mindegyik díszmadarunk szívesen fogyasztja a fénymagot. A fénymag termesztése, főképpen a madáreleségként hasznosított mag iránti kereslet kielégítésének eredménye.

Sideways Arrow Icon.svg Lásd még: Kanáriköles

Magyar Wikipédia: Kanáriköles


A Wikimédia Commons tartalmaz Kanáriköles témájú médiaállományokat.