Gyógynövény/Terápiák/A terápia célja

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3468 bájt

Gyógynövény

A terápia célja

LatinGyógynövényGyógynövények listájaGyógynövények hatóanyagaiGyógynövények gyűjtéseGyógynövény‐gyógyszer interakciókGyógynövények Interakciós hatásaiGyógynövények felhasználásaGyógynövények adagolásaNövények gyógyhatásaGyógygombákTerápiákBetegségekGyógyteákIllóolajokZsíros olajokMihez-mitTanácsok

A terápia gyógykezeléssel, illetve betegségek kezelése, a gyógyítás során alkalmazott kezelési eljárások összessége.

A terápia célja

A betegség összes okának a megszüntetése illetve amennyiben erre nincs lehetőség (pl. csonkolásos balesetek), az élet minőségének javítása illetve az egészségi állapot romlásának megakadályozása. Megkülönböztetnek még ún. oki terápiát, vagy tüneti terápiát, (oki, tüneti kezelés), amikor csak a beteg számára legkellemetlenebb jelenségeket befolyásolják, a tünetet kiváltó okok gyógyítása nélkül.

A terápia kialakításának elvei

Tüneti kezelésnek mondják, amikor a beteg számára kellemetlen tüneteket megszüntetik, anélkül, hogy a kiváltó okát is megszüntetnék. Ilyen esetben a kiváltó ok megszüntetése helyett a beteg számára kellemetlen tüneteket (láz, fájdalom, rossz közérzet, hányinger) igyekeznek megszüntetni. Néha a betegséget kiváltó ok nem szüntethető meg, például egy nyelőcső szűkület (sav-, vagy lúgmérgezést követően), ilyenkor a hasfalon keresztül a gyomorba nyílást készítenek, és a beteget ezen keresztül táplálják. Tehát a betegség lényegét meg nem szüntető (palliatív) műtéttel segítik a beteg életműködéseit. A tünetek megszüntetésekor a beteg közérzete javul. A tüneti kezelés ilyenkor teljes kezelést is jelenthet.
Az oki kezelés esetén a betegséget kiváltó tényező ellen küzdenek. Pl.: baktériumos fertőzések esetén antibiotikumok adásával, vagy a féregnyúlvány (vakbél)-gyulladásnál, műtéti beavatkozással eltávolítják a gyulladt részt.
A terápia kialakításakor a beteget a gyógykezelés minden momentumában alapvetően megilleti az önrendelkezési jog és a tájékozódás, vagy kötelező tájékoztatás joga. A súlyosabb fertőző betegségek viszonylatában, az egészséges emberek veszélyeztetése okán, az önrendelkezési jog csak szűkebb kereteken belül értelmezhető.
A holisztikus szemlélet, vagyis az egyes szervi bajok egyedi gyógyítása helyett a szervezet egész állapotának figyelembevétele a modern terápiákban indirekt módon és tudományos értelemben kötelező érvényű. Ez a szemléletmód az orvosi eskü, az egészségügyi törvény és az orvosi szakmai tananyagok elsajátítása során is szóba kerül (bár nem feltétlenül ezzel a kifejezéssel). A holisztikus szemléletet főleg az alternatív gyógymódok képviselői szokták gyakran hangsúlyozni, az orvostudomány egyes módszereinek kritikájaként. Ugyanakkor fontos látni, hogy a holisztikus szemlélet nem kizárólag az alternatív gyógymódok sajátja.
A beteg gyógyulását az összehangolt kezelési eljárások együttes alkalmazásával biztosítják (fizikoterápia, fizioterápia).

Ilyenek lehetnek:

- ágynyugalom
- gyógyszerek szedése
- étrendi kezelés (diéta)
- pszichoterápia
- különböző gyógyeljárások, műtéti beavatkozások, besugárzások, (röntgen-, ultrahang-, rádió-, rövidhullám, és a fizikoterápiás kezelések, fürdők, masszázs, galván-farád kezelés)



Magyar Wikipédia: A terápia célja
A Wikimédia Commons tartalmaz A terápia célja témájú médiaállományokat.