Gyógynövény/Betegségek/Fülfájás
A lap mérete: 6886 bájt
Növények gyógyhatása
Fülfájás
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Gyógynövény/Gyógyhatása Ábécé szerinti tartalomjegyzék
|
Fülfájás
(Fülzúgás, szédülés)
- A fülzúgás és szédülés bármely fülbetegség kísérő tüneteként felléphet. A fülzúgás, más néven fülcsengés, vagy tinnitusz, hanginger hiányában fellépő hangérzet. A szédülés mozgás hiányában fellépő mozgásérzés, vagy az adott testmozgásra létrejövő mozgásérzés felfokozódása. A szédülés lehet forgó vagy dülöngélő jellegű, az érintett úgy érezheti, hogy környezete elmozdul, vagy ő mozdul el környezetéhez képest. Mind a szédülés, mind a fülzúgás inkább tünet, mint betegség és gyakran a két tünet együttesen jelentkezik.
Kialakulása, okai
- A szédülés szinte minden embert érintő tünet, amelynek hátterében nagyon sok különböző betegség állhat, a leggyakoribb oka a szédülésnek például az éhség, illetve az alacsony vércukorszint. Szédülést okozhatják szisztémás betegségek, például bizonyos hormonális betegségek, vérszegénység, szembetegségek, nyaki gerinc betegségei és az alacsony vérnyomás is. Mind az éhség, a vérszegénység és az alacsony vérnyomás azért okozhat szédülést, mert az agyunk átmenetileg nem jut elegendő oxigénhez és cukorhoz. Állhat a panaszok hátterében a központi idegrendszer betegsége, például az agyi keringészavarok, agydaganatok, migrén és epilepszia tünete is lehet szédülés. hasonló tüneteket okozhatnak a fület és az egyensúlyozó szerveket érintő betegségek, mint például a gennyes középfül, vagy belsőfül gyulladás. Egyéb kiváltó okként szerepelhetnek bizonyos gyógyszerek, pl. a szalicilátok, a kinin, egyes húgyhajtók és antibiotikumok, valamint az alkohol. Rohamokban jelentkező szédülést okozhat a hallóideg gyulladása, amely általában vírusos eredetű és főként a fiatal felnőtteket érinti.
- A legismertebb - fülzúgással és szédüléssel járó - betegség a Méniére-betegség. A betegség pontos oka ismeretlen. Annyit tudunk, hogy a helyzetérzékelés és egyensúlyérzékelés fülben található szerve, az ún. labirintus kitágul, a benne lévő folyadék felszaporodik, és ez okozza a panaszokat. A betegség jellemző tünete a rohamokban jelentkező szédülés. Kiváltó okként szerepelhet bizonyos esetekben koponyatrauma, és ismert hogy a szifilisz idegrendszeri érintettsége is szerepet játszhat kiváltásában.
- Az elváltozás szinte minden, a fület és a hallórendszert érintő betegséggel együtt járhat. Ilyen a felszaporodott fülzsír, a fülgyulladás, a fülkürt elzáródás, füldaganat, a magasvérnyomás, az agyhártya gyulladás, a mérgezések, a zaj okozta nagyothallás, a sérülések és sok egyéb betegség. Gyakran nem lehet megtalálni az okot.
A betegség tünetei:
- A fülzúgás lehet búgás, csöngés, moraj, sípolás és egyéb sajátosan megélt zaj. Jelentkezhet folyamatosan vagy megszakításokkal. Rendszerint halláscsökkenést okoz.
- Külön tünetcsoport a jóindulatú, rohamokban jelentkező ún. pozícionális szédülés. :Ilyenkor bizonyos fejhelyzetben 30 másodpercnél tovább tartó szédülés jelentkezik. A betegségnek számos oka lehet. Egyrészt szerepet játszik, hogy egyeseknél a labirintus félkörös ívjáratiban mész rakódik le, azonban hasonló tüneteket okozhat az enyhe fokú agyrázkódás, korábbi fülműtét, illetve a vérkeringési zavarok is.
Tünetei, felismerése
- Mivel az egyensúlyozó szervek és az autonóm idegrendszer szoros kapcsolatban állnak egymással, ezért gyakran egyéb tünetek, mint hányinger, hányás, sápadtság, verejtékezés kísérik a szédülést. Ha a szédülés hátterében a központi idegrendszer betegsége áll, akkor a betegnek egyéb kifejezett neurológiai tünetei is vannak általában, mint például a végtaggyengeség, zsibbadás, fejfájás. A betegek csukott szemmel összezárt lábbal nem képesek megállni, valamelyik oldalra eldőlnek. Ha a beteget megkérik, hogy nyitott majd csukott szemmel sétáljon végig egy egyenes vonal mentén, akkor valamelyik oldalra eltér. Ha a panaszok hátterében felmerül a központi idegrendszeri betegség gyanúja, akkor szükség lehet képalkotó vizsgálatok, koponya-CT és MRI vizsgálat elvégzésére is.
- A Méniére-szindróma tünetei közé tartozik a rohamokban jelentkező átmeneti, akár 8 órán keresztül fennálló szédülés, a halláscsökkenés, a fúvó jellegű fülcsengés, valamint nyomásérzés. A tünetek átmenetileg javulhatnak, majd ismét visszatérnek.
- A pozícionális szédülés a fej helyzetváltoztatását követően jelentkezik, a tünetek fél percnél tovább tartanak, általában azonban 1-2 percen belül megszűnnek. A betegek többnyire hosszabb-rövidebb idő után megszokják a tüneteket.
- A hallóideg gyulladása hasonló tüneteket okoz.
- A fülzúgás időnként egészséges egyéneknél is jelentkezhet, néhány percig tart és spontán szűnik. Súlyos és sokáig tartó fülcsengés alvászavart, fáradtságot és csökkent koncentrálóképességet okozhat.
Kezelése
- A fülcsengés és a szédülés esetében egyaránt a kiváltó ok felderítése és ennek kezelése a legfontosabb. Tartósan fennálló fülzúgás esetén, a tüneteken javíthat a fülzúgás elfedése zenével, vagy a normális hangok felerősítése hallókészülék segítségével. Szájon át szedhető gyógyszerek közül az antidepresszánsok adása lehet célravezető.
- A Méniére-szindróma estén a sóbevitel mérséklése, valamint vízhajtók adása javítja a tüneteket. Amennyiben a konzervatív kezelés hatástalan, akkor műtéti megoldások is szóba jönnek.
- A vírusos eredetű hallóideg-, illetve belsőfül-gyulladás estén specifikus terápia nincsen. Pozícionális szédülésnél a betegek általában maguktól megtanulják kerülni az adott fejhelyzetet, illetve megszokják a rövid ideig tartó szédülést. Gennyes belsőfül-gyulladásnál a góc felszámolása és antibiotikum-terápia jelenthet megoldást.
Megelőzése
- A halláskárosító zajártalom csökkentése a legfontosabb a megelőzésben. Zajos környezetben dolgozók mindig használjanak megfelelő, egyben kötelező védőfelszerelést. Fiatalok körében az utóbbi időben egyre gyakoribb a halláskárosodás, ezt összefüggésbe hozzák a walkman, discman és MP3-lejátszók elterjedésével, illetve hangos alkalmazásukkal. A zenét lehetőleg ne maximális hangerővel hallgassuk!
Lásd még: A növényről Mit-mihez
- Magyar Wikipédia: Fülfájás
