Növények/Növények gyógyhatása/T/Tengerparti útifű

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 1012 bájt

Növények gyógyhatása

Tengerparti útifű

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyógygombákGyógynövényNövények gyógyhatásaGyógyteákIllóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

Tengerparti útifű


Tengerparti útifű
(Plantago coronopus, Syn: -)
(Drog(ok): |Coronopi herba | | {{{3}}} | | | )
Más neve(i): csókalábú útifű


Honos Európában, É-Afrikában, Elő-Ázsiában, meghonosodott É-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is. Egyéves, apró termetű lágyszárú.


Tartalmaz:→ kevés (0,05%) alkaloid plantagonin, magjában kb. 20% zsíros olaj
Gyógyhatása(i): a vizelet keletkezését és kiürítését fokozó (diureticum).


Felhasználjuk:'
Ellenjavallat: -


Lásd még: A növényről Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Tengerparti útifű


A Wikimédia Commons tartalmaz Tengerparti útifű témájú médiaállományokat.