Az árvacsalánfélék családjába tartozó növényfaj. Eredetileg Közép-Ázsiában honos, de ma már világszerte elterjedt gyógyhatása miatt. Évelő lágyszárú. Helyenként gyomtársulásokban, parlagokon található. Termeszthető. Szőrös alfaja (Leonurus quinquelobatus) a Tiszántúlon szórványosan fordul elő, nagyobb hozama miatt ez is gyűjthető és termeszthető. Júniustól augusztusig virágzik, a virágzó hajtásokat gyűjtik, majd árnyékban vagy mesterségesen szárítják (beszáradás 4:1).
Tartalmaz:→ 1% glikozida, 0.2% illóolaj, 5% cseranyag, keserűanyag, C-vitamin, sztahidrin alkaloida, iridoid ajugol (leonurid), galiridosid, ajugosid, továbbá diterpén marrubiin, furano-labdan típusú diterpén leosibiricin és leosibirin, galeopsinok, flavonoid, fenolkarbonsav, nyomokban illóolaj (mono- és szeszkviterpének)
Gyógyhatása(i): Főzete enyhe vérnyomáscsökkentő, idegnyugtató, használják még pajzsmirigy túltengés, prosztatagyulladás kezelésére, menstruáció szabályozására és az ehhez kapcsolódó tünetek kezelésére, illetve vízhajtó és szívserkentőként is, szívtáji, neurotikus panaszok, alvászavar esetén különösen jótékony. - Használják még gyomorgörcsök, menstruációs panaszok és álmatlanság kezelésére. - Enyhe nyugtatószer (sedativum), görcsoldó (spasmolyticum), vérnyomáscsökkentő (antihypertensivum).
Felhasználjuk: A bábák is használják a szülés könnyítésére. -