Növények/Növények gyógyhatása/Sz/Szójabab

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 2022 bájt

Növények gyógyhatása

Szójabab

Szója
Szójabab


Szójabab
(Glycine max, Syn:-)
(Drog(ok):Sojae semen Sojae oleum hydrogenatum, Sojae oleum raffinatum )(Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Más neve(i): szója


A szójabab, Kelet-Ázsiában honos, a hüvelyesek családjába tartozó lágyszárú, egynyári haszonnövény. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet azonban nem a hüvelyesek, hanem az olajos magvak közé sorolja, mert ez a legfontosabb olajnövény.


Tartalmaz:A magban kb. 20% zsíros olaj és 40% fehérje. Szterolok, szaponinok, lecitin, oligoszaharidok, ösztrogén izoflavonok (pl. genisztein, daidzein, formonetin, biochanin-A, kumesztrol), izoliquiritigenin, hispidol, ösztrogén lignán (seco-izolaricirezinol), lektin, tripszin-inhibitor
Gyógyhatása(i): Az olajat ipari módszerrel nyerik ki, a tisztított és hőkezelt liszt (dara) takarmány, a kivont és tripszin-inhibitor mentes fehérjekoncentrátum élelmiszer-adalék, a tisztított szójalicitin roboráló, a szterolok félszintézissel szteroid hormonokká alakíthatók.


Felhasználjuk:Az olajának felhasználása a kozmetikumok, szappanok, piperecikkek alapanyagától a biodízel üzemanyagon át a festékhígítókig és műanyagokig terjed. Textilipari hasznosítása is ismert, fehérje alapanyagú mesterséges szálas anyagot állítanak elő a feldolgozása során visszamaradó hulladékból.
Szójabab elenjavallat: -


Nyíl.gif Lásd még: A növényről Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Szójabab


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szójabab témájú médiaállományokat.