Növények/Növények gyógyhatása/F/Fátyolvirág

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 1924 bájt

Növények gyógyhatása

Fátyolvirág

Fátyolvirág


Fátyolvirág
(Gypsophila paniculata, Syn:-)
(Drog(ok):' ')
Más neve(i): buglyos fátyolvirág, szappanozófű, patikai tajtékozófű, ebmankóró, boglyas dercefű.


A fátyolvirág a szegfűvirágúak rendjébe, ezen belül a szegfűfélék családjába tartozó növényfaj. Honos K-, DK- és Közép-Európában, Ázsia mérsékelt égövi részein. Évelő lágyszárú. Nyílt homokpuszta gyepekben, töltéseken, száraz, laza homoktalajon él. Folyóvizek mentén, üledékes talajon termeszthető. A magvakat szabadágyba 0,5 cm mélyre vetik, a jól gyökeresedő példányokat kiemelik és ősszel végleges helyére kiültetik 50 cm sortávolságra. Júliusban, augusztusban virágzik. A gyökereket általában a 3. év végén, késő ősszel vagy tavasszal ássák ki. A gyökértörzset elkülönítve jól megtisztítják és hámozzák. Kb. 0,5 cm vastag korongokat tovább szeletelik és szárítják (beszáradás 3,5:1).


Tartalmaz: 15-20% triterpén-szaponin (főleg gypsogenin)
Gyógyhatása(i): Nyálkaoldó, köptető kanalas orvosság készül belőle. (expectorans bronchitisben.) Népgyógyászatban reumás panaszok és bőrbetegségek kezelésére is használatos.


Felhasználjuk:Korábban finom kelmék tisztítására használták, illetve az ipar a különböző tisztítószerek habzóképességének növelésére használja.
Fátyolvirág elenjavallat: -


Nyíl.gif Lásd még: A növényről Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Fátyolvirág


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fátyolvirág témájú médiaállományokat.