Ugrás a tartalomhoz

Gyógynövény/Terápiák/Kenőcs

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 1380 bájt

Gyógynövény

Kenőcs

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok


Kenőcs
A kenőcs, vagy ír a bőrre kenhető, és állagánál fogva rajta is hagyható szer.
A kenőcshöz ké­szítsünk először gyógynövény olajat, amelyet fel­melegítünk, majd olvadt méhviaszt adunk hozzá, amíg az anyag kellő sűrűségű nem lesz (kb. 14 g kell 2 csészényi olajhoz).
A leggyorsabb eljárás kivonatok elkészítésére az, ha a növényt forró olajba tesszük, – elsőként a gyökereket és kér­geket – és kb. 2 órára benne hagyjuk az annyira felmelegített olajban, hogy még éppen ne bugyogjon. Az edény legyen ezalatt lefedve.
Te­gyük ezután az olajba a leveleket és a virágo­kat, és főzzük óvatosan újabb egy órán át, vé­gül adjuk hozzá az olvasztott méhviaszt, és ke­verjük el alaposan.
Egy másik eljárás szerint ke­verjünk 1 rész őrölt gyógynövényt 4 rész forró disznózsírba, vagy egyéb állati zsiradékba, amely szobahőmérsékleten nem olvad meg.
Mindkét el­járás végén adjunk a kenőcshöz kevés tartó­sítószert, benzoe gyantát vagy benzoe tinktúrát (1 kávéskanál tinktúra 4 csészényi kenőcshöz).


Sablon:Gyógytea mix-trt