Címerhatározó/EGY/E/v/C

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Címerhatározó‎ | EGY‎ | E‎ | v
Hat. kulcs
EGY (I.)
E (II.)
v (II. a.)
C (III.)
emb (IV.)
tár (IV.)
áll (IV.)
term (IV.)
növ (IV.)
ec (IV.)
M (III.)
T (II.)
OSZ (I.)

C Í M E R H A T Á R O Z Ó - C

Tudjuk, hogy az egyféle (E) borítású alapon a fő címerábra címerkép (C). A következő (IV.) lépésben azt kell eldöntenünk, hogy mi ez a címerkép, illetve fő címerkép. A határozói sorrendben ez lehet ember (emb), tárgy (tár), állat (áll), természeti tárgy vagy jelenség, növény (növ) vagy vagy egyéb címerkép (ec).

IV. lépés: Az egyféle borítású (E) alapon a fő címerkép (C) emb, tár, áll, term, növ vagy ec
Vissza←

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs

IV. lépés Címer-EGY-E - v -C-IV. emb-ec.svg
A fő címerkép (C)
A keresett címerben a fő címerkép ember (emb) →Tovább

A keresett címerben a fő címerkép tárgy (tár) →Tovább

A keresett címerben a fő címerkép állat (áll) →Tovább

A keresett címerben a fő címerkép természeti tárgy vagy jelenség (term) →Tovább

A keresett címerben a fő címerkép növény (növ) →Tovább

A keresett címerben egyéb címerkép van (ec) →Tovább


Vissza←

IV. lépés
Fó címerképeket tartalmazó címerek példái
Emberek (emb) →

Állatok (áll) →

Növények (növ) →

Tárgyak (tár) →

Természeti tárgyak, jelenségek (term) →

Egyéb címerképek (ec) →

Címerhatározási gyakorlatok
Tedd próbára a címerhatározási jártasságodat!
Szerezz gyakorlatot a címerhatározásban! Példaképpen megadunk egy-egy osztatlan, illetve osztott címert, valamint gyakorlásképpen két másik címercsoportot, melyekről nem közlünk semmi közelebbit. Ezeket neked kell meghatároznod (megállapítanod a címerviselő személyét). Kövesd végig a határozói kulcsokat, hogy megtalálhasd a címerek végső helyét a Címerhatározóban. Vissza←

Coa Hungary Town Szalkszentmarton.svg A fő címerkép ember (emb) →Tovább

Coa Hungary County Veszprém (history).svg A fő címerkép:

ember (emb) →Tovább vagy
tárgy (tár) →Tovább vagy
állat (áll) →Tovább vagy
természeti tárgy, jelenség (term) →Tovább vagy
növény (növ) →Tovább vagy
egyéb címerkép (ec) →Tovább

Definíciók

Címerkép lehet mindenféle jelkép, melyet a pajzsra helyeznek, ami nem geometrikus ábra, azaz nem mesteralak. A címerképek nagyon szerteágazók és országonként is változó az egyes típusok gyakorisága. Azonban a lenti hat csoportba mindegyik címerábra besorolható.

A határozói kulcs alapkategóriái a teljes és csonka alakú címerképek (pl. egész alakos ember, szív, török fej, sas, kar, láb stb.), melyekhez képest a megkülönböztető jegyekkel is rendelkező címerképek külön alkategóriákat képeznek. (A megkülönböztető jegyek nagy része már a címerhatározás következő (V.) lépését képezik.) A magyar címereken gyakran szerepel a páncélos kar és a láb. Ezek (és más címerképek) lehetnek levágottak, ha a vágóvonal egyenes és letépettek, ha a vágóvonal cafatos. A címerkép lehet növekvő, ha csak a fele látható, előtörő, ha a 2/3-a és előbukkanó, ha az 1/3-a látszik. Ha csak a körvonalai figyelhetők meg, árnyéknak nevezzük. (Ezen megkülönböztető jegyek nagy része is a következő (V.) lépés tárgyai.)

Ch-C, áll - növekvő oroszlánok1.svg

Emberek

Az ember csoportba tartozik az ember és testrészei (fej, láb, kéz, páncélos kar, szív, vér, Isten szeme stb., az egyházi méltóságok (pap, püspök, szentek stb.), az állatokkal együtt szereplő emberek (lovas, vadász), a képzeletbeli lények, ha ember formájú az ábrázolásuk (vadember, szfinx, szirén, kentaur), miközben az az általános elv érvényesül, hogy a lény rendszertani besorolását a fej határozza meg. Pl. a kentaur is ezért került az ember csoportba. (Ha állati fejük van, az állatokon belüli képzeletbeli lényekhez tartoznak.)

Tárgyak

A leginkább szétágazó csoportot talán a tárgyak képezik. Ezek külön alcsoportokra oszthatók: 1. fegyverek (pajzs, sisak, páncél, kard, gránát, ágyú, ágyúgolyó), 2. közlekedési eszközök és részeik (kocsi, kocsikerék), 3. munkaeszközök és műszerek (fejsze, fogók, szegek, malomkő, ásó, mérleg), 4. az öltözet és részei (kalap, szemüveg, cipő, szalag, bojt, ékszerek), 5. épületek és építmények és részeik (vár, bástya, erőd, templom, gyár, kerítés, oszlop, ajtó, sorompó, ablak, kulcs, létra, lépcső, sátor, harang, sorompó, kút, szökőkút), 6. berendezési tárgyak (szék, asztal, tükör, párna), 7. rangjelvények (korona, pásztorbot, mitra, jogar, zászló, koszorú), 8. hangszerek (dob, trombita, hárfa), 9. játékszerek (bástyafigura, labda, teniszütő), 10. edények és tárolóeszközök (kehely, doboz, tarisznya, dézsa, láda, koporsó), 11. használati tárgyak (fésű, borotva), 12. egyéni és csoportjelképek (betűk, mesterjegyek, jelvények, jelképek), 13. ételek és nyersanyagaik (perec, cukorsüveg, méz, liszt, kenyér), 14. műveltségi és művészeti eszközök (könyv, pergamen, írótoll), 15. állatokhoz kapcsolódó tárgyak (patkó, nyereg, kantár, ostor, kengyel, sarkantyú, állatbőr, zabla, méhkas), 16. egyéb tárgyak (felismerhetetlen tárgyak, rendszerezhetetlen tárgyak).

Állatok

Az állatok csoportja szintén több alcsoportra oszlik (ragadozók, madarak, patások, rágcsálók és rovarevők, egyéb emlősök, hüllők és kétéltűek, halak, gerinctelenek, egysejtűek, képzeletbeli állatok, egyéb állatok). Az állatok nagyobb csoportjait a címerállatok fenológiai jegyei szerint alakítjuk ki. A sor végén a képzeletbeli állatok vannak.

Az állatokra is érvényes, hogy azon lények besorolásánál, melyeknek nincs külön neve és két eltérő állat testrészeiből állnak (pl. medvefejű és oroszlántestű lény: medvefejű oroszlán), a fej (és annak máza) a releváns, az állatot a fej szerint soroljuk be a rendszerbe (a medvék közé).

A heraldikában rendkívül gyakori az oroszlán és a sas, melyek gyakran további megkülönböztető jegyekkel is rendelkeznek mint pl. lépő, ülő, ugró, ágaskodó, visszanéző stb. oroszlán és más négylábú állatok. Az állatok eltérően színezett csőrét, karmait, patáját, agyarait, fogait, esetleg uszonyait, sörényét, farokvégét stb. a címerleírásban fegyverzetnek nevezzük. Így pl. beszélhetünk arannyal fegyverzett vörös oroszlánról. (Mindezen megkülönböztető jegyek már a következő lépés tárgyát képezik.)

Természeti tárgyak és jelenségek

A természeti tárgyak és jelenségek csoportját viszonylag kevés, de viszonylag gyakori címerkép teszi ki. Főképp a természetes ábrázolásmódnál fordulnak elő: természetes halom, hegycsúcs, domb, szikla, barlang, folyó, patak, tenger, felhők, szivárvány, villám, eső, zivatar, szél, Nap, Hold, csillagok, atommodell stb.

Növények

A növények csoportja viszonylag jól behatárolható. Felosztásuk: 1. virágok (heraldikai és természetes liliom, heraldikai és természetes rózsa, tulipán), 2. mezőgazdasági növények (búzakalász, kéve, szőlőfürt), 3. fák és cserjék (csonkolt faág, tönk, ), 3. termések és levelek (falevél, makk, fenyőtoboz, alma), 4. indák és vízinövények (káka, sás, sulyom), 5. növényzeti takaró (rét, erdő, ültetvény), 6. egyéb növények (páfrány; kaktusz, gombák – bár ezek filetikailag nem növények).

Egyéb címerképek

Az egyéb címerképek közé azokat az objektumokat soroljuk, amelyek meghatározhatatlanok ugyan, mert a címerábrázolás, a pecsétlenyomat stb. sérült, kopott, de a címerképekhez való tartozásuk mégis felismerhető. Ide tartoznak azon címerképek is, melyek a fenti csoportokba nem sorolhatók be.

Példák

Emberek[szerkesztés]

Ennél a kategóriánál néhány alcsoport bevezetése is elégséges.

Testrészek[szerkesztés]

Emberek státusz és foglalkozás szerint[szerkesztés]

Nők[szerkesztés]

Egyházi személyek és szentek[szerkesztés]

Képzeletbeli lények[szerkesztés]

Azon képzeletbeli lényeket soroljuk az emberek közé, melyek feje (esetleg más testrésze) emberi, a testük pedig valamilyen állaté (esetleg az egész testük emberi). Ide soroljuk a többféle emberből összeállított heraldikai címerképeket is. Az állatfejű képzeletbeli lények az 'állat' csoportban találhatók.

Egyéb emberek[szerkesztés]

Ide tartozik minden olyan ember, mely nem határozhtó meg pontosabban vagy nem sorolható be a fenti kategóriákba.


Tárgyak[szerkesztés]

A tárgyak csoportja rendkívül szerteágazó, de néhány kategória által felölelhető. Az egyes alcsoportok a magyar heraldikában leggyakrabban előforduló tárgyak szerint követik egymást.


Fegyverek:[szerkesztés]

Közlekedési eszközök és részeik:[szerkesztés]

Munkaeszközök és műszerek:[szerkesztés]

Az öltözet és részei:[szerkesztés]

Épületek, építmények és részeik:[szerkesztés]

Berendezési tárgyak:[szerkesztés]

Rangjelvények:[szerkesztés]

Hangszerek:[szerkesztés]

Játékszerek:[szerkesztés]

Edények és tárolóeszközök:[szerkesztés]

Használati tárgyak:[szerkesztés]

Egyéni és csoportjelképek:[szerkesztés]

Ételek és nyersanyagaik:[szerkesztés]

A műveltségi és művészeti eszközök:[szerkesztés]

Állatokhoz kapcsolódó tárgyak:[szerkesztés]

Egyéb tárgyak:[szerkesztés]


Állatok[szerkesztés]

Az állatok nagyobb csoportjait a címerállatok gyakorisága szerint rendszerezzük, majd fenológiai alapon (hasonlóságuk és összetartozásuk szerint), de tekintettel voltunk a nagyobb filetikai (származástani) összefüggésekre is. A sor végén a képzeletbeli állatok vannak, melyek besorolásánál a fej a meghatározó. (Az emberfejű, állattestű képzeletbeli lények az állat csoportban találhatók.) Ide tartoznak azon állatok is, melyek több állat testrészeiből tevődnek össze (pl. halfarkú kutya).

Ragadozók:[szerkesztés]

A ragadozókat heraldikai gyakoriságuk szerint, majd filetikai alapon csoportosítjuk.

Madarak:[szerkesztés]

Patások:[szerkesztés]

Ide tartoznak a páros- és páratlanujjú patások.

Rágcsálók és rovarevők:[szerkesztés]

Egyéb emlősök:[szerkesztés]

Ide tartozik minden olyan emlős, mely ritkán szerepel a címerekben és nem sorolható be az előbbi csoportokba, mint a majom és a félmajmok, a denevér, az elefánt, a lamantin stb.

Hüllők és kétéltűek:[szerkesztés]

Ide tartozik mindenféle hüllő (kígyó, gyík, teknős, krokodil) és kétéltű (béka, szalamandra, gőte), valamint a ritkán előforduló kihalt (azaz nem képzeletbeli) hüllők (dinoszauruszok).

Halak:[szerkesztés]

A középkori heraldika a halak közé sorolta az olyan emlősöket is, mint a delfin (a halak királya), a cet, valamint a kígyó, és a vallásos szemlélet egyes más vízi állatokat is halnak tekintett, mint a teknős és a rák, melyeket böjti időben is lehetett fogyasztani. Ezeket azonban mi a hüllők, illetve a gerinctelenek közé soroljuk. Újabban, főleg az angol heraldikában az akvarisztikában divatos tengeri halak is megjelentek, mint a papagájhal.

Gerinctelenek:[szerkesztés]

Ide tartozik minden alacsonyabb rendű gerinctelen állat, mint a polip, a pióca, a rovarok és más ízeltlábúak (skorpiók, pókok), a rák, kagyló, csiga, szivacs, tengeri csillag, korall stb.

Egysejtűek:[szerkesztés]

Ide tartoznak a modern heraldika egysejtű címerállatai, mint az amőba, a baktériumok és a vírusok.

Képzeletbeli állatok:[szerkesztés]

Egyéb állatok:[szerkesztés]


Természeti tárgyak és jelenségek[szerkesztés]

Ezen címerképeket a gyakoriságuk szerint rendszerezzük.


Növények:[szerkesztés]

A növényeket a fenológiai szempontok szerint csoportosítjuk. A sor végén a nagy növényzeti társulások állnak, mint a rét, az erdő stb. Fenológiai alapon a növények közé soroljuk a gombákat is, noha ezek filetikailag önálló csoportot alkotnak.

Virágok:[szerkesztés]

Mezőgazdasági növények:[szerkesztés]

Fák és cserjék:[szerkesztés]

Termések és levelek:[szerkesztés]

Indák és vízinövények:[szerkesztés]

Növényzeti takaró:[szerkesztés]

Egyéb növények:[szerkesztés]

Ide tartoznak a gombák, páfrányok stb. és a meghatározhatatlan növények.


Egyéb címerképek[szerkesztés]

Ide tartoznak azon címerképek, melyek nehezen rendszerezhetők, de az alakjuk egyértelműen a címerképek és nem a mesteralakok közé sorolja őket. Ide tartoznak a máshova be nem sorolható és a meghatározhatatlan címerképek is (pl. egy kopott pecséten, armálison vagy pénzérmén).