Heraldikai lexikon/Egyszarvú

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Egyszarvú az Adorján család címerében, 1675

Névváltozatok:
monoceros, unicornis: egy szarvu vad kinek az orrabol nőt ki az szarva (Szikszai Fabricius 1619. 95.),1635: monoceros seu unicornis: egyszarvú vagy unikornis (Szálkai 2010. 78.), egyszarvú ló (Orbán Balázs Szf.leír. 1868. IX. Felvinc; Halaváts Gyula ArchÉrt. 1907. 222. [1]), unicornis: egy-ſzarvú (Pápai/Bod 654.), monoceros: unikornis, egy ſzarvú állat (uo. 398.), unikornis, 1395 k.: vnícornís: vnicornÿỹs [BesztSzj. 1048.], 1807: anyakornyis [MTSz.] (TESz. III. 1033.), unikornis (Nyiri 1835. 321.), vnÿkornÿs (1541-ből, Hegedűs-Papp 585.), egyszarvú (monoceros) (Sváby Frigyes Turul 1889/3. 123.)

fr: licorne, en: unicorn, de: Einhorn, bärtiges Pferd, la: unicornis, monocerotem, monoceros, perzsa: kardunn, karkadann

„Az edgy szarvu, a félen való helyeken el rejtet pusztákat és az iszonyú lakó nélkeul való kietleneket lakja.” [Comenius: Jan. 45.]
Rövidítések

http://adatbazisokonline.hu/en/adatbazis/cimereslevel-adatbazis/adatlap/468

Címerhatározó/Rosty címer

Egyszarvú, viszonylag gyakori képzeletbeli lény a címertanban. Lótestű állat, melynek homlokából középen egy hosszú, általában csigaszerűen megtekert szarv áll ki. Ez a régebbi ábrázolásokon hajlott, az újabbakon egyenes. A szarv gyakran meredeken vonul lefelé a homlokról, hogy elférjen a pajzsban. Kecskeszakálla, tehén vagy oroszlánfarka és hasított patái vannak. A szarv és a karmok általában eltérő színűek. Ágaskodva, menve, vágtatva vagy növekvően ábrázolják. A magyar heraldikában viszonylag gyakori címerkép, a németben ritka. Egyszarvú van pl. az Oláh család címerében. Rákóczi Zsigmond (1544-1608) bárói rangemelése után (1588) pecsétgyűrűjén sokáig szerepelt egy leveles koronából kinövő, balra néző egyszarvú. Egyszarvú van Zsigmond király egyik elefántcsont faragványokkal díszített dísznyergén az 1430-as évekből. Az Almássy család címerének egyik változata a megbízhatatlan hitelességű Tropheum Estorasianum szerint egyszarvú, a sisakdísz pedig szárnyas egyszarvú.

Eredete az ázsiai mitológiában van. A pogány indoeurópai mitológia szerint legfőbb ellensége az oroszlán (napjelkép), mely végigüldözte az egyszarvút (holdjelkép) az égen, majd megölte. Nagy britannia címerének pajzstartói ezért az ellentétes princípiumokmegjelenítéseként is értelmezhető. Szarvának mágikus erőt tulajdonítottak, mely megvéd a mérgezéstől. A Kr. e. 400 körül alkotó Klesziasz szerint szarva fehér, vörös és fekete (fehér: szüzek, vörös: érett nők, fekete: koros asszonyok), így az egyben termékenység-szimbólum. A középkorban Krisztushoz hasonlították. A szűziesség jelképe, már Arisztotelész és Plinius is használta. A legenda szerint csak úgy lehet elfogni, ha meztelen szüzet küldenek érte az erdőbe. Az egyszarvú az ölébe hajtja a fejét és hűségesen követi mindenhova.

Az egyszarvúhoz hasonló képzeletbeli lény a monocerusz (en: monoceros, rhinoceros, unicorn, la: monocerus, ), mely tulajdonképpen az orrszarvúval azonos. Ennek a feje a szarvasé, melyen a homlokból egyetlen hosszú szarv nől ki, teste a lóé, lábai az elefánté és a farka a vadkané. Hasonlóképpen ábrázolják az egyszarvúhoz, de általában nagyobb annál, a szarva nagyon hosszú (fekete) és az ábrázolásain nem szerepel a szűz. Mély szerelmi hívóhangja van. Ellensége az elefánt. Ha egymással harcolnak, a hasát támadja.

A kínai kirin vagy kilin az egyszarvú megfelelője. A hiedelem szerint egy nemes állat. Amikor Kunfúciusz megszületett (Kr. e. 551) egy kirin jelent meg és egy jádetáblát köpött ki, amelyen az állt, hogy ő lesz a "koronázatlan császár".