Heraldikai lexikon/Agár

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az agár karcsú testű és hosszú orrú kutyafajta, ellentétben más heraldikai kutyákkal, mint a kopó vagy egyéb vadászkutyák. A nyakában szinte mindig nyakörvvel ábrázolják.

Ágaskodó agár Gelre herold címerkönyvében
Clito Vilmos (1102-1128), Flandria grófjának udvari törpéje agárral, egy 1840-ben szerkesztett francia kéziratból

Névváltozatok:
moloſſus: öreg eb, agár, komondor (Pápai/Bod 398.), vertagus: vadáſzó eb, agár (uo. 642.)

fr: lévrier, de: Windhund, la: leporarius canis, vertragus
Rövidítések

Általában futó helyzetben, stilizáltan ábrázolják. Előfordul már Gelre herold címerkönyvében is. Az angol heraldikában viszonylag gyakori, mint pajzstartó. Három agár van Bulgária címerében a magyar hűbéri rendszerben. Ez néha Bulgária és Szlavónia közös címereként vagy csak Szlavónia címereként szerepel, mint pl. a Vízkelethy család 1569-es címerében.[1]

Báró Apor Péter Metamorphosis Transylvaniae című művéből tudjuk, hogy a magyar főurak kedvelték az agaras vadászatot és kedvtelésből is tartották ezt a fajtát. Egyes vélemények szerint a magyar agár a honfoglalók egyik kutyafajtája volt.

Lásd még[szerkesztés]

kutya (heraldika)