Heraldikai lexikon/Villa
A villa a mesteralakok közé tartozó heraldikai jelkép. Fordított Y-alakú, keresztszerű alakzat. Két harántos és egy függőleges ágból áll. A harántos szárak a pajzs jobb illetve bal alsó sarkából indulnak és a pajzs alsó harmada alatt, a pajzsközép táján találkoznak a függőleges szárral. A villa fordított változata az ágas. Pajzstagolási megfelelője a villásosztás.
Névváltozatok:
ágascölöp (Bedingfeld 43.)
en: pall reversed, de: Göpel, Göppel
Rövidítések
Az angol heraldikában az ágas és a villa a fő mesteralakok (ordinary) közé tartozik de viszonylag ritka. Főleg az egyházi heraldikában fordul elő.
Az ágas változatai
[szerkesztés]A villa lehet lebegő, felül csonka, hullámos és más osztóvonalakkal megrajzolva.
A hullámos villa osztóvonalai hullámosak.
A lebegő villa fordított Y-alakú alakzat, a szárai nem érintkeznek a pajzs peremével.
A telt villa (de: Göpelstück) ferde szárai közti rész ki van töltve.
A hármas villa vagy daruláb függőleges szára folytatódik a ferde szárak között is. Főleg a polgári címerek között fordulhat elő, függőleges szárral, vagy anélkül.[1]
-
Telt villa
-
Hármas villa vagy daruláb
Egyéb villák
[szerkesztés]A címerképek közé tartozó, mezőgazdasági munkák során használt két-, három-, esetleg többágú villa is megtalálható a címereken. Nemcsak a kommunális heraldikában fordul elő, hanem esetenként már a nagyon korai lovagi címerekben is (harci villa?) előfordul. A mitológiai Neptun isten és Triton hármas villája szintén megtalálható a heraldikában.
A harci villa (de: Streitgabel) kétágú, egyenes csúccsal ellátott címerkép. Előfordul pl. a von Coblentz család címerében. Néha tévesen szénavillaként (de: Heugabel) írják le.
A (harci) hármasvilla (de: Streithorst, Kriegsdreizack, la: tridens bellicus) az ókori mitológiából ismert villa, mely Neptun hármas villájához hasonló régi rúdfegyver. A von Hopfgarten család címerének szénavillája is valószínűleg a hármasvillára megy vissza.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tompos Ernő: Soproniak középkori pecsétei. Soproni szemle, XXVI. (1973) 289-306.