Heraldikai lexikon/Villa

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

A villa a mesteralakok közé tartozó heraldikai jelkép. Fordított Y-alakú, keresztszerű alakzat. Két harántos és egy függőleges ágból áll. A harántos szárak a pajzs jobb illetve bal alsó sarkából indulnak és a pajzs alsó harmada alatt, a pajzsközép táján találkoznak a függőleges szárral. A villa fordított változata az ágas. Pajzstagolási megfelelője a villásosztás.

Névváltozatok:
ágascölöp (Bedingfeld 43.)

en: pall reversed, de: Göpel, Göppel
Rövidítések

Az angol heraldikában az ágas és a villa a fő mesteralakok (ordinary) közé tartozik de viszonylag ritka. Főleg az egyházi heraldikában fordul elő.

Az ágas változatai[szerkesztés]

A villa lehet lebegő, felül csonka, hullámos és más osztóvonalakkal megrajzolva.

A hullámos villa osztóvonalai hullámosak.

A lebegő villa fordított Y-alakú alakzat, a szárai nem érintkeznek a pajzs peremével.

A telt villa (de: Göpelstück) ferde szárai közti rész ki van töltve.

A hármas villa vagy daruláb függőleges szára folytatódik a ferde szárak között is. Főleg a polgári címerek között fordulhat elő, függőleges szárral, vagy anélkül.[1]

Egyéb villák[szerkesztés]

A címerképek közé tartozó, mezőgazdasági munkák során használt két-, három-, esetleg többágú villa is megtalálható a címereken. Nemcsak a kommunális heraldikában fordul elő, hanem esetenként már a nagyon korai lovagi címerekben is (harci villa?) előfordul. A mitológiai Neptun isten és Triton hármas villája szintén megtalálható a heraldikában.

A harci villa (de: Streitgabel) kétágú, egyenes csúccsal ellátott címerkép. Előfordul pl. a von Coblentz család címerében. Néha tévesen szénavillaként (de: Heugabel) írják le.

A (harci) hármasvilla (de: Streithorst, Kriegsdreizack, la: tridens bellicus) az ókori mitológiából ismert villa, mely Neptun hármas villájához hasonló régi rúdfegyver. A von Hopfgarten család címerének szénavillája is valószínűleg a hármasvillára megy vissza.

Béke-kereszt (hippi kereszt, en: peace symbol, peace sign)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tompos Ernő: Soproniak középkori pecsétei. Soproni szemle, XXVI. (1973) 289-306.

Lásd még[szerkesztés]

mesteralak, villásosztás, ágas