Heraldikai lexikon/Tőr

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Poklostelki Ács címer.svg

Névváltozatok:

machæra: tö́r, kárd, hand'zár, méſzáros kés, machæropœjus: tsiſzár, fegyver tsináló (Pápai/Bod 379.), pugio: handsár, dákos, hegyes tö́r (uo. 507.), tendicula: tö́r, tzekle, keleptze (uo. 610.), laqueatus: tö́rbe-esett, laqueus: tö́r <csapda, háló>, captare ſeras laqueis: vadáſzni tö́rrel (uo. 364.), mucro: tö́r, kard (uo. 401.), tenus: tö́r keleptze <háló> (uo. 612.)


Rövidítések


http://archeologia.hu/content/archeologia/36/kovats-iv-bela-denarjaval-keltezett-tor.pdf

http://real-j.mtak.hu/330/1/ARCHERT_1903_uf_023.pdf -- 300.

A tőr a kardnál rövidebb, egyenes pengéjű szúrófegyver. Míg a kard viselése a nemesek kiváltsága volt, tőrt a nem nemesek is hordhattak. A két fegyvert főként a hosszúsága alapján különítették el egymástól. Pozsonyban a városfalon belül helyezték el a tőr pengéjének hosszmértékét, melyhez mindenki hozzámérhette a saját fegyverét, hogy megállapíthassa, az tőrnek vagy kardnak minősül-e, tehát jogosan viseli-e a saját társadalmi állásának megfelelő fegyvert. Taksonyi János 1669-es címerében a vitéz jobbjában aranygombos, aranyszínű, egyenes keresztvasú, enyhén hajlított pengéjű szablyát tart, míg az oldalára barnás kardhüvely van kötve. Bizonyára azért szerepel két kard az ábrázoláson, mert ekkoriban a magyar könnyűlovas fegyverzethez hozzátartozott az ún. hegyestőr, avagy páncélszúró, amelyet egyébként a nyereghez rögzítve hordtak. Ilyen tőrkard látható egy török delit ábrázoló 1684-es metszeten is.[Szendrei, 1892. 36., 82-83.]

A kések, tőrök és kardok egymástól való elkülönítése a penge vagy a teljes hosszúság alapján lehetséges.[1] Ennek megfelelően a kések és tőrök (knives and daggers) 35 cm-nél rövidebb szúrófegyverek. A 35-50 cm hosszúságú szúrófegyverek dákosok (dirks), az 50-70 cm közöttiek rövid kardok (short swords). Azon kardpengék, melyek a markolattól a hegyig folyamatosan elvékonyulnak, szúrásra vannak tervezve. A valódi kardpenge két széle a markolattól a hegyig egymással párhuzamosan fut és legalább 3 cm széles, hogy ne hajoljon el az ütés hatására, mely egyaránt alkalmas vágásra (csapásra) és szúrásra.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bouzek, J.: The Aegean, Anatolia and Europe: Cultural Interrelations in the Second Millennium B.C. Studies in Mediterranean Archaeology XXIX. Göteborg: P. Åströms. 1985. 213.; Hiller, S.: The Mycenaeans and the Black Sea.” In Thalassa: L’Égèe prèhistorique et la mer: Actes de la troisième Recontre égéenne internationale de l’Université de Liège, Station de recherches sous-marines et océanographiques [StaReSo], Clavi, Corse, 23-25 avril 1990, edited by R. Laffineur and L. Basch, 208-222. Liege: Universite de Liége. 1991. 207-216.; Gordon, D.H.: Swords, Rapiers, and Horse-Riders. Antiquity 27: 1953. 69-71. [67-78]

[1]