Heraldikai lexikon/Kétfejű sas

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kétfejű sas lydiai érmén, Szardeiszből, Kr. e. 546 előtt
Kályhacsempe az egri várból, 1682 k.
IV. Béla dénárja

https://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/Rimasz%C3%A9cs_c%C3%ADmere

https://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/Sz%C3%A9csi_c%C3%ADmer

A kétfejű sas (aquila biceps, aigle éployé, aigle de l’empire, Doppeladler) a kétfejű sas ősrégi kis-ázsiai romokon, s az Orkaditák XIII-ik századbeli bronz-érmein látható és hogy magán emberek czímerében régebben fordul elő, mint a német-római császárságéban. Sarwerden Lajos pecsétjén, mely 1185-ben kiállított oklevelére van nyomva, kétfejű sas látható* (421. ábra). Ugyancsak e képet mutatja a Henneberg grófok 1202. évi pecséte.* Az augsburgi zsidó község 1292. évi pecsétén (422. ábra)* szintén kétfejű sas van. Grünenberg a római szent birodalom czímeres paizsának és oromdiszeinek összeállításakor egy-, két- és háromfejű sast mutat be 156egymás mellett. S e képekhez azt a megjegyzést fűzi, hogy az a császár, a ki birodalmát egy vagy több királysággal növeli, háromfejű sast viselhet czímerében. Továbbá az egyfejű sast a római király, a kétfejűt a római császár czímerének mondja. E megjegyzéseinek azonban semmi alapja sincs. Császári czímernek csak Zsigmond óta használják (1433)* és az marad, míg 1806-ban az újonnan alakult osztrák császárság czímerévé nem vált. A mostani (1871) német császárság czímerében a sas egyfejű. Kétfejű sas van 1472 óta Oroszország czímerében is. Ez évben Vaszilijevics Iván kezdte használni. Nálunk a Balogh nemzetségbeliek czímerében van kétfejű sas. Azonban nemcsak a sast, hanem a kutyát, leopárdot (Radák czímer 426. ábra) stb. is ábrázolják két fejjel. Bár. 156.


[A kétfejű sas] Első nyomaira keleten találunk; innét, úgy látszik, a keresztes hadjáratok alkalmával hozták át nyugotra. Németországban először IV. Ottó és IV. Konrád pénzein (1198 — 1254.), azután Bajor Lajos (1314 — 1347.) aranyain találjuk.1 [1 Hohenlohe-Waldenburg. Der heraldische Doppel-Adler. Stuttgart, 1871. 4o 21. l.] De csak Zsigmond kezdte azt először mint czímert használni, még pedig 1402-től kezdve felváltva az egyszerű sassal, míg 1434-ben a kétfejű sast, mint állandó császári czímert, fogadta el.2 [2 U. o. 22. és 26. ll.] Meg kell még- emlékeznünk a kétfejű sasról, mint családi czímerről. Míg a császári czímerben a kétfejű sas a német és római birodalmak egyesítésének symbolicus jeléül tekinthető, s két fél sas összetételének vehető: addig a családi czímereknél nagyon kétes, váljon az ily összetétel legyen-e, vagy pedig mesebeli állat, heraldikai szörny. Annyi bizonyos, hogy a XIV. század előtt családi czímerekben ritkán fordulnak elő. Hohenlohe-Waldenburg herczeg, Németország kitünő heraldikusa, a XIV. századig csak három oly czímert említ, melyen a kétfejű sas kétségtelenül családi czímer.1 [1 Hohenlohe-Waldenburg id. m. 34. l.] Mi ilyet Zeechi Miklós pecséte előtt nem ismerünk...(Dr. Vincze Gábor: Három pecsét a középkorból. Archaeologiai Értesítő 1879. 229-234.[1])